Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Visszalépés a korábbi évekhez képest, hogy csak 300 milliárd forint uniós forráshoz jut a főváros a következő hét évben, ám a kormányzat eredeti terveihez képest mégis jelentős eredmény – írj a G7.hu, amely az uniós támogatások hazai elosztásának változásait, és azt elemzi mai cikkében, hogy mire futja majd ebből a 300 milliárdból a fővárosban.
Egyrészt megállapítják, hogy 2013-20 között 504 milliárd forint jutott a fővárosnak, de 2018-19 után inkább a kisebb települések felé áramlottak a támogatások, ez a fővárosellenes kormánypolitika mellett uniós elvárásból is fakad: az elmaradt térségek fejlesztése prioritás, míg Budapest fejlettsége az uniós szint felett van.
A főváros elsősorban közlekedési fejlesztéseket tervez ez érkező pénzekből: 60 százalékát (178 milliárdot) szánják erre, így például
- a Kisföldalatti, a Mini-Dubajként csúfolt rákosrendezői ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó meghosszabbításának előkészítésére (a teljes kivitelezés önmagában 150 milliárd forintba is kerülhet),
- 51 CAF villamos beszerzésére – 56 milliárd,
- villamosmegállók átépítésére a régi vonalakon az új villamosoknak,
- trolibuszbeszerzésre és az állatkerti deltavágány kiépítésére – 11 milliárd
- kötöttpályás fejlesztésekre 10 milliárd (ebből készítenék elő a kisföldalatti, a 3-as és a 42-es villamosok meghosszabbítását, a Pesti fonódó villamoshálózat visszaépítését),
- Göncz Árpád városközpont aluljárójának átépítésére.
A lap emlékeztet, hogy ha a főváros szeretné megvalósítani a főbb villamosfejlesztéseket és a Kisföldalatti meghosszabbítását, csak ezek önmagában felemésztenék a teljes 300 milliárdos támogatási összeget.
