Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
300 millió euróért árusították a hegyes völgyes 60 négyzetmérföldes területet a Spitzbergákon, amely félúton fekszik Norvégia és az Északi-sark között. A térség geopolitikai szempontból ugyancsak felértékelődött, miután a klímaváltozás miatt olvad a jég, a Nyugat és Oroszország kapcsolatai viszont egyre fagyosabbá váltak az ukrajnai háború miatt – olvasható a The Guardianen.
Hogy vásárolhattak volna földet a kínaiak a Spitzbergákon?
Úgy, hogy egy 1920-as szerződés szabályozza a terület jogállását: eszerint a Spitzbergák norvég felségterület, de néhány nagyhatalomnak, így például Oroszországnak és Kínának is joga van a terület egy részének megvásárlásához, hogy ott gazdasági tevékenységet folytasson.
Az orosz állami vállalat, a Trust Arktigugol évtizedeken keresztül szénbányákat üzemeltetett a Spitzbergákon.
Amióta Putyin megtámadta Ukrajnát, a NATO-tag Norvégia sokkal szigorúbban figyeli azt, hogy mire is törekszik Oroszország és Kína a térségben. Ezért akadályozták meg a nemzetbiztonságra hivatkozva a kínai földszerzést. Az eset kapcsán Norvégia kereskedelmi és ipari minisztere kijelentette: ”A föld jelenlegi tulajdonosa kész az eladásra olyan vásárlónak, aki fenyegetheti Norvégia szuverenitását a Spitzbergákon. Ez megzavarná a stabilitást az egész térségben, és veszélyeztetné Norvégia érdekeit.”
Az eladást intéző ügyvéd úgy nyilatkozott a londoni Guardian tudósítójának, hogy a kínai ügyfél igen komolyan érdeklődött a terület megvásárlása iránt. “Ez ugyanis az utolsó még megmaradt privát földtulajdon a Spitzbergákon.”
Miért akarták a kínaiak a földet a Spitzbergákon?
Ezen a távoli kietlen vidéken semmiféle infrastruktúra sincsen, viszont természetvédelmi terület, vagyis nem lehet ott építkezni. Kereskedelmi értéke tehát a területnek nincsen, de katonai nagyon is lehet. Peking igen élénken érdeklődik az egész térség iránt, mert a klímaváltozás következtében lehetővé válhat a hajózás számára Oroszország északi megkerülésére, lerövidítve az utat Európa, illetve Amerika felé.
Peking türelmesen nyomul előre ebben a térségben is: már 2016-ban megpróbáltak megvenni egy nagyobb földdarabot a Spitzbergákon. Akkor is közbelépett Norvégia: úgy akadályozták meg a kínai földszerzést, hogy a norvég kormány vette meg a magántulajdonban levő földet a Spitzbergákon.
