Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
„A kormány egyértelművé tette, hogy nem ismétlődhet meg a Gyurcsány-korszak hitelezési és lakhatási kudarca, amikor devizában eladósították, majd földön futóvá tették a családokat” – írja a jelzáloghitel-kamatstop meghosszabbításáról szóló közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Valójában a „családok” nem váltak „földön futóvá”.
Végtörlesztés a hiteltől történő megszabadulás érdekében
- Árfolyamgát bevezetése a havi törlesztőrészlet mérséklése érdekében
- Nemzeti Eszközkezelő megalapítása
- Magáncsőd intézményének a létrehozása
- Forintosítás a devizahitelek kivezetése érdekében
Orbán Viktor miniszterelnök épp az NGM-közlemény megjelenésével egyidőben arról beszélt a Kossuth rádióban: Matolcsy György exminiszternek „van hőstette is: ez a devizahitelesek ügye. Nélküle több százezer család ment volna tönkre.”
Ami a 2022 januárjában bevezetett kamatstopot illeti, az NGM szerint „kormány úgy gondolja, hogy a jelenlegi kamatkörnyezetben még nem indokolt ennek az intézkedésnek az eltörlés, ezért arról döntött, hogy 2025. június 30-ig meghosszabbítja a lakossági kamatstop intézményét. Ez 291 ezer jelzáloghitel-szerződés esetében nyújt védelmet a családok számára, az érintett, fennálló tőketartozás meghaladja az 1.220 milliárd forintot. A kamatstop a teljes lakossági jelzáloghitel-állomány ötödét védi.”
A kormány 2022 elején vezette be a lakossági kamatstopot, miután elszállt az infláció és vele együtt a kamatok. Az intézkedést azóta kibővítették, például a kkv-ra is (de ezt már azóta kivezették), és többször is meghosszabbították.
