Beépítik a Balaton egyik „természetes kapuját”, tiltakoznak a civilek
A Balatoni Fejlesztési Tanácshoz fordultak a 99 lakásos fonyódi építkezés miatt.
Interaktív térképre tette az SOS Balaton kezdeményezés, hogy mennyire durván körbe van már betonozva a Balaton.
Az SOS Balaton azt vette beépített területnek, ahol épület, kikötő, móló, szilárd burkolatú út, sétány vagy vasút van. Ez alapján, az itt elérhető térkép szerint a partvonal mindössze 21,4 százalékán nincs 100 méteren belül műtárgy, miközben közel felénél 30 méteren belül vannak építmények.
A térkép települési bontásban is mutatja a beépítettség mértékét 10, 30 és 100 méteres távolságra a víztől. A partvonaltól 10 méteren belüli beépítettség azt mutatja meg, milyen mértékű a közvetlen parti beépítés, a 30 méteren belüli építkezés az SOS Balaton szerint azért fontos, mert a jelenlegi törvény szerint ezen belül új építmény nem létesíthető. A 100 méter az SOS Balatont támogató szakmai szervezetek szerint a kívánatos távolság, amelyet a parttól tartani kellene.
Az SOS Balaton minden adata az OpenStreetMapből (OSM) származik, de fel is hívják a figyelmet, hogy a parterősítések, a kő és beton partfalak, a rakpartok és a betonozott parti sétányok közül kevés van jelölve az OSM-ben. A valóságban ezek sokkal hosszabbak és jelentősebbek lehetnek.
Az SOS Balaton mozgalmat a Greenpeace Magyarország, a Kék Ernyő – Egyesületek a Balatonért, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége kezdeményezte, miután lakópark kezdett épülni a Pogányvölgyi-víz fonyódi torkolatánál, amely a Balaton egyik természetes kapujaként funkcionál.
Az SOS Balaton a beruházásra reagálva nyílt levelet írt a kormánynak, azt kérve, hogy a Balaton partján és közvetlen környezetében átmenetileg függesszék fel a nagyberuházások engedélyezését, valamint a már engedélyezett nagyberuházások kivitelezését is, amíg átfogó tudományos vizsgálat készül a beépítések környezeti hatásairól.
Ha pedig a kormány úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi jogszabályok nem biztosítanak elegendő lehetőséget a fellépésre, akkor az SOS Balaton azt kéri, terjessze elő a természeti értékek védelméhez szükséges törvény- és egyéb jogszabály-módosításokat, kiemelten a Balaton vízparti szabályozás felülvizsgálatát. A kampányukhoz már több mint 50 környezetvédő szervezet csatlakozott.
10 ezer tonna árvaszúnyogot hizlaltunk benne, mégis folytatjuk a Balaton körbebetonozását
A durva algavirágzás elmaradt, de volt helyette tízezer tonnányi árvaszúnyog. A tó egészségét biztosító természetes partokból és nádasokból alig maradt valami, és hagyjuk tovább pusztítani. Pedig a klímaváltozás hatásainak is jobban ellen tudna állni a tó, ha egy kicsit természetesebb lehetne. De a természet így is el fogja venni, ami az övé, és hiába ülünk a frissen felhúzott lakópark parti teraszára, ha a Balaton inkább elhúzódik előlünk.
Nyitókép: HVG / Lakos Gábor
