"Francia barátaimmal 2004-ben alakítottunk egy művészcsoportot Société Réaliste néven. Képzőművészeti projekteken dolgozunk, amelyek közül a graffiti sajátos határterületi művészet. A kiállításon ezek az új munkák is megtekinthetők, így a XVIII. század végén alkotó Retifnek a feliratai kortárs kontextusba kerülnek" - mondta Gróf Ferenc, a projekt Párizsban élő ötletgazdája.

A Société Réaliste kiállítása afféle tisztelgés a művészettörténet első graffiti művésze, Nicolas-Edme Rétif de la Bretonne előtt. Rétif, aki 1734. október 23-án született a franciaországi Auxerre mellett, nyomdász-tipografusként kezdte karrierjét. 

A graffiti kiállításának legáltalánosabb eljárása a fényképezés, de vésetek esetében gyakran készítenek gipsz- vagy plasztik öntvényeket is. Régebben - például a Pompeiben talált graffitik feltárásakor - grafikai úton készítettek róluk
másolatokat. A berlini fal megmaradt falfirkás darabjai pedig önmagukban is kiállítási tárgyak - magyarázta Gróf. 

Több olyan galéria is van például Párizsban, amely a képzőművészet eme sajátos válfajára specializálódott. Viszont Nemzetközi Graffiti Múzeum létrehozásáról Gróf Ferencnek, a téma szakértőjének nincs tudomása, feltehetően ez lesz a világon az első. A csapat február 14-én érkezik Budapestre Párizsból, hogy a 23-iki megnyitóig elkészüljenek. 

"Budapesten tényleg riasztó a helyzet - vélekedett Gróf a Magyarországon olyannyira elterjedt, korántsem művészi színvonalú, mindent bemocskoló, esztelen "tegelésről".  A graffiti azonban egyfajta nemzetközi divatjelenség, amellyel együtt kell élni, csak a világ gazdagabb nagyvárosai többet tudnak áldozni a romboló, csúfító firkák eltüntetésére.

Brassai a harmincas években kezdte fotózni a párizsi külvárosok falfirkáit, amelyek szociológiai, kultúrantropológiai dokumentumok is. "A festészet és a graffiti egymást megtermékenyítő kapcsolatának is gyakran vagyunk tanúi." - fűzte hozzá.