Az NRC Piackutató immár több mint másfél éve méri fel az internetes társadalom véleményét közéletünk állapotáról és a közeljövőt illető várakozásairól. Legutóbb márciusban beszámoltunk arról, hogy az index történetében először a 20-as értéket sem érte el – 6 pontos zuhanást követően 19 ponton állt. A kormányválság, a koalíciós szakítás miatti csökkenés áprilisban is folytatódott: a hónap végén 17 pontos index-értéket mértünk, amely alig több az eddigi maximum (48 pont) egyharmadánál.

A Nethangulat mérések elején, 2005 őszén még 40 pont feletti (és a választások környékén az 50 pontot is megközelítő) index 2006 júniusában, a megszorító intézkedések bejelentése után zuhant egyetlen hónap alatt 40-ről 27 pontra, és azóta egy viszonylag szűk intervallumban ingadozott – az elmúlt két hónapban viszont 8 pontot esett, és a jelenlegi 17 pontos érték azt jelzi, hogy az internetes társadalom elsöprő többsége pesszimista.

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

© hvg.hu

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében borúlátó hangulat jellemezte. Az index eddigi maximumát a 2006-os országgyűlési választások idején érte el, minimumát pedig most, 2008 áprilisában. Az optimisták száma két hónap alatt felére csökkent: arányuk mindössze 7 százalék, miközben 89 százalék (tehát tíz internetezőből kilenc!) gondolja úgy, hogy Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok.

Az index csökkenésével együtt az egyes demográfiai csoportok közötti különbség is mérséklődött valamelyest – tehát elmondható, hogy a korábban kevésbé pesszimista csoportok körében valamivel nagyobb mértékben csökkent az index értéke. A férfiak (18 pont) azonban még így is valamivel „optimistábbak”, mint a nők (16 pont), és az 50 év felettiek körében is az átlagosnál magasabb (22 pont) az index értéke.

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

Az elmúlt hónapban arról számoltunk be, hogy míg márciusra jelentősen (6 ponttal) csökkent az általános NetHangulat index, addig az ország helyzetére vonatkozó mutató értéke csupán egy ponttal lett alacsonyabb. Áprilisban viszont a főindex további 2 pontos csökkenésével párhuzamosan az ország helyzetét jelző mérőszám is 2 pontot esett. Mindez arra utal, hogy a közhangulat már a koalíciós szakítópróba kezdetekor jelentősen romlott, az ország helyzetét azonban akkor még nem érezték rosszabbnak – ez a hatás valamivel később érvényesült. A mérőszám egyébként 25 ponton áll – ennél alacsonyabb értékeket legutóbb 2006 nyarán mértünk. Az internetezők április végén is az ország gazdasági helyzetét látták a legborúsabban (ötös skálán mindössze 1,63-as átlagértékkel), ráadásul a jelek szerint a koalíció felbomlásával ez a negatív érzés erősödött. A kormányválság az internetezők szerint nem tett jót az ország nemzetközi megítélésének sem: e tényező átlagpontszáma 2,23-ról 1,99-ra esett két hónap alatt.

Némi optimizmus ugyanakkor még mindig felfedezhető a netpolgárok körében, amit az mutat, hogy az egy évvel későbbi várakozások indexe a jelenleginél továbbra is magasabb értéken, 27 ponton áll. Elsősorban a gazdasági helyzetet illetően bíznak javulásban, de például az egészségügy vagy (a sztrájkok miatt fókuszba került) közlekedés helyzetében nem számítanak sem pozitív, sem negatív változásokra.

A kutatás során az internetezőket arra is megkértük, hogy ötös skálán értékeljék saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

Az egyén jelenlegi helyzetét mutató index értéke egy pontot ugyan csökkent az elmúlt hónapban, ám továbbra is igaz az állítás: a politikai, gazdasági helyzet inkább csak kismértékben befolyásolja az egyének életét. Az internetezők saját személyes helyzetüket továbbra is sokkal jobbnak látják, mint az országét. Emellett továbbra is bíznak a pozitív – elsősorban anyagi téren jelentkező – változásokban, amire az egy évvel későbbi várakozásokat jelző index 51-es értéke utal.

Március végére több vizsgált intézmény presztízse is számottevően csökkent – áprilisra viszont jelentős változás már nem következett be a hazai intézmények megítélésében. Érdekes módon csak egyes nemzetközi szervezetek esetében figyelhettünk meg komolyabb csökkenést a bizalomban – ennek ellenére még mindig e nemzetközi intézmények állnak a lista élén, míg a sereghajtók a kormány, valamint a politikai pártok, tízes skálán 2,5-es, illetve 2,1-es átlagpontszámmal.

A felmérést az NRC 2008. április 26-30. között végezte 1000 internethasználó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.