A főszervező úgy vélekedett: az alapos tájékoztatásnak köszönhető, hogy a kritikus útvonalakon az átlagosnál kevesebb volt az autó, így nem alakultak ki a szokásosnál nagyobb dugók, fennakadások a forgalomban. A szervezők és az MTI helyszíni tudósítói szerint jelentősebb torlódás csak a Lánchídon és az Alagútban alakult ki.

Tízezer bicikli a Moszkva téren © MTI - Szigetváry Zsolt

A Critical Mass formája ezúttal nem kerékpáros felvonulás, hanem úgymond "kerékpáros közlekedés" volt. Ez azt jelenti, hogy csak a demonstráció kezdő- és végpontja volt adott, és a két helyszín közötti utat mindenki úgy tette meg, ahogy akarta. A bringások nem lezárt útvonalon, szabályos felvonulás keretében, hanem a forgalomban elvegyülve hajtottak végig a városon. Kürti Gábor ennek ellenére nem tapasztalt feszültség az autósok és a kerékpárosok között.

A szervezők felhívása ellenére a KRESZ szabályait nem minden biciklis tartotta be, így például a Lánchídon és az Alagútban a kerékpárosok az úttesten haladtak, ami ott szabálytalan. A Moszkva téri zárórendezvényen László János, a Magyar Kerékpáros Klub elnöke a kerékpáros infrastruktúra fejlesztését sürgette. Kijelentette: "kevesebb bizottságot és több bringautat". 

Az esemény az eredeti terveknek megfelelően este fél 7-kor kezdődött a hagyományos bringaemeléssel. Sokan gördeszkával, görkorcsolyával, tandemen, triciklin, monociklin vagy más lábhajtású kerekes szerkezeten vágtak neki az útnak a Hősök terétől. 

A 2004 óta évente kétszer - áprilisban, a Föld Napján és szeptember 22-én, az Európai Mobilitási Hetet záró autómentes napon - rendezett demonstráció célja a kerékpározás mint gyors és környezetbarát, várost és lakóit egyaránt kímélő közlekedési forma népszerűsítése. A résztvevők célja, hogy nyomást gyakoroljanak a döntéshozókra annak érdekében, hogy felgyorsuljon a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése. 

A Critical Mass mozgalom szerint a több tízezres menetek hatására a fővárosban évente megduplázódik a rendszeresen kerékpárral közlekedők száma, és a jelenlegi 4-5 százalékos forgalmi részarányuk a következő 3-4 évben 15 százalék fölé emelkedhet.