© Horváth Szabolcs

A főpolgármester a Városházán szerdán tartott tanácskozáson jelezte, hogy a fővárosi képviselők három lehetőség között választhatnak. Elfogadhatják a részvények értékesítését, melyre alapos előkészületek és nyilvános pályázat meghirdetése után előreláthatólag 2009 végén kerül sor, és a befolyó összegből jórészt kitelik az EU-s pályázatok önrésze. Dönthetnek úgy is, nem adják el a részvénypakettet, hanem a beruházások önrészéhez újabb hiteleket vesznek fel, ez azonban, tekintettel a főváros eladósodására, igencsak kockázatos megoldás. Végül úgy is határozhatnak, hogy lemondanak a beruházások egy részéről, elsősorban azokról, melyeket még nem kezdtek el, csak a tervezési stádiumban vannak. Ez azonban nagy veszteség lenne a fővárosnak, ugyanis a fejlesztéseket 2013-ig be kell fejezni, ezután már nem vehetők igénybe támogatások az EU kohéziós alapjából.

Negyedik lehetőség nincs, hangsúlyozta Demszky, és azt is kifejtette: igaz, hogy a Főgáz Rt. részvénycsomagja évi mintegy három milliárd forintos osztalékot hoz a fővárosnak, de most a következő húsz év hozamának kétszeresét is megkaphatják, s ez indokolja az eladást. Energetikai vagy szociális érv sem szól a tranzakció ellen. A gázárak emelésétől sem kell tartani, ugyanis a Főgáz Rt-nek nincs ármegállapító jogköre, végső soron a magyar állam szabja meg, mennyit lehet kérni egy köbméter gázért.

A főpolgármester határozottan állítja, hogy a főváros gazdasági helyzete stabil: a működtetés finanszírozásával minden rendben van, csak a fejlesztésekre nem jut elég saját erő. Állítása szerint 160 milliárd forint a hitelállomány, ebből évi 25 milliárd az adósságszolgálat, ami az évente 500 milliárdos költségvetéshez képest elviselhető nagyságú. Demszky emlékeztettt t a Fideszes vezetésű Debrecen példájára, ahol az 55 milliárdos költségvetést 35 milliárd kölcsön visszafizetése terheli.

De bármilyen kedvező is a Budapest pénzügyi helyzete, nem vehet több átmeneti - három éven belül visszafizetendő - hitelt, mert az már a likviditását veszélyeztetné. A 900 milliárdos EU-s projektek önrészének fedezéséhez 180 milliárd forint „saját erőre” van szükség, s ennek előteremtéséhez elengedhetetlen a Főgáz Rt. teljes privatizációja, állította a főpolgármester. Ám várhatólag még az ez a bevétel sem lesz elég, további kölcsönök felvételére is szükség lesz. De ezzel sem lesz gond, állította főpolgármester, ugyanis a főváros hitelképessége szilárd.

A város vezetői ugyanakkor elismerték, hogy készítenek gazdasági vészforgatókönyvet a főváros számára. Számolni kell ugyanis azzal, hogy a recesszió következtében csökken a befolyó iparűzési és személyi jövedelemadó összege. Továbbá lelassulhat négyes metró finanszírozása, ha Brüsszelben akadékoskodni kezdenek, nem hozzák meg az idén várt döntést a beruházás anyagi támogatásáról, újabb adatokat kérnek, elhúzódik az összeg folyósítása. Ezzel a nőhetnek a kamatok is, ami tovább növelheti a költségeket, és kitolhatja a beruházás befejezését.

A főpolgármester bízik abban, hogy a válság, kisebb mértékben érinti majd a fővárost, mint az ország egészét: Budapesten a a GDP az z országos adatnál mintegy kétszer nagyobb, a főváros gazdasága jól teljesít, s ez a tendencia továbbra sem változik. Azaz: a recessziót kevésbé érzik majd meg a budapestiek, és előbb lábalnak ki belőle. Ezzel együtt, Demszky elismerte: itt az ideje annak, hogy a „politikai osztály” önmagán is takarékoskodjon, s például felére kellene csökkenteni a 670-es budapesti önkormányzati képviselői létszámot (az országban mintegy 27 000 önkormányzati képviselő van!) Úgy vélte, még a következő önkormányzati választások előtt végre lehet hajtani a szükséges reformokat. Bírálta a kormányt, amiért a sokáig letagadott gazdasági válság kivédésére végül is monstre mentőcsomagra szorult.

Tarlós István, a fővárosi Fidesz frakció vezetője viszont tagadja, hogy miközben az állam pazarol, felelőtelenül, és korrupcióval átszőve gazdálkodik, addig a főváros élén felelős döntések születnének. Szerinte „a Főgáz Rt. maradék részvényeinek eladásával nem a beruházásokhoz szükséges forrásokat teremtik elő, hanem a főváros maradék vagyonának herdálják el. Félő, hogy ha ez így megy tovább, 2010 őszén főváros távozó vezetése után egy félig kész metró, egy csomó később esedékes kötelezettségvállalás, és kifizetetlen számla marad.”

Mint Tarlós a a hvg.hu-nak elmondta: az ellenzék arra gyanakszik, hogy "az elhamarkodott, és politikai viták kereszttüzében álló metróépítést finanszírozzák a befolyó összegből, pontosabban a felhalmozódott hiányokat pótolják belőle.” Valószínűnek tartja továbbá, hogy a befolyó pénzből jutna  a [tömegközlekedés fejlesztését, a jobb életminőséget és a környezet védelmét szolgáló] Podmanitzky-programba, melynek a pénzügyi alapjai hiányosak. Tarlós hangsúlyozta: „A Főgáz Rt. részvényeinek eladásának megítélésekor nem lehet eltekinteni attól, hogy a főváros működése már most is akadozik, súlyos működési gondjaink vannak. Ugyanakkor Budapest pénzügyi helyzete jövőre várhatólag még rosszabb lesz, tekintettel arra, hogy elért minket a nemzetközi gazdasági válság, számolnunk kell a következményeivel. Budapest élete is tükrözi majd, hogy Magyarországot a recesszió felkészületlenebbül érte, mint az európai országok többségét.”

Elképzelhető, hogy a gázművek pakettjének eladását a formailag ellenzékben lévő, de legtöbbször a Demszkyvel szavazó MDF frakció szavazataival november elején jóváhagyják. Mindenestre változatlanul kevés információ áll rendelkezésre a fővárosban az utóbbi évtizedben felhalmozódott pénzügyi problémákól.
P. J.