Erősödő feszültség

Erősödik a kölcsönös félelem a roma és a többségi lakosság közt. A Miskolcon az utóbbi hónapokban ismertté vált rablások szinte minden elkövetője cigány volt, a roma közösségek pedig egyre inkább fenyegetve érzik magukat a paramilitáris szerveződésektől. Tovább a HVG cikkéhez.

Az elmúlt időszakban - december, január - elkövetett rablások, betöréses lopások - összességében mintegy száz bűnügy - felderítésének részletei kapcsán a rendőrkapitány úgy fogalmazott, hogy Miskolcon nem a rablások száma nőtt, hanem az eldurvulás, a kegyetlenség a jellemző változás. A rablók a megtámadott sértetteket - amellett, hogy elveszik értékeiket - általában bántalmazzák. Előfordult, hogy bottal ütötték le az áldozatot, mert ellenállt támadóinak - tette hozzá.

Újságírói kérésére azt mondta: miskolci kapitányként nem tiszte cigánybűnözésről beszélni, mindösszesen a tényeket sorolja fel. Az elkövetők között 12-13 éves fiúk is akadnak, a legtöbbjük fiatal, tizen-, illetve huszonéves. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az elmúlt évben ismertté vált bűncselekmények közel felét (46,4 százalékát) a miskolci rendőrkapitányság illetékességi területén követték el. A borsodi megyeszékhely kapitányságához egyébként 37 település tartozik, de a bűncselekmények 85 százalékát a nagyvárosban követik el - mondta Pásztor Albert. Hozzátette: az elmúlt időszakban több betöréses lopás és rablás elkövetőit sikerült elfogniuk a miskolci rendőröknek. Volt közöttük több rendbeli pincefeltörés, de van olyan elkövető (18 éves, büntetett előéletű), aki egyedül 14 panellakást fosztott ki.

A rendőrkapitány kitért a Miskolcon működő városőrség munkájára is. Véleménye szerint az avasi városrészben, ahol egyébként alacsony a bűncselekmények száma, a helyiek hangulata azért romlott, mert "nehezen alkalmazkodó emberek költöztek be a lakásokba", akik nincsenek tekintettel környezetükre. Erről többet itt olvashatnak.

Gusztos megdöbbent

"Megmagyarázhatatlannak tartom, hogy a közrend védelméért felelős személy ilyen kijelentésekre ragadtassa magát egy olyan országban, ahol a kirekesztettség és a kisebbségvédelem továbbra is megoldatlan probléma" - közölte Gusztos Péter, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese. A szabad demokrata képviselő arra kérte a rendőrkapitányt, adjon tájékoztatást arról, hogy miként tartja számon a bűnelkövető magyar állampolgárok nemzetiségét; hogy "a faji alapú kartotékját magáncélra vagy a rendőrség keretei között vezeti-e"; illetve hogy a származásvizsgálat alkalmazása kiterjed-e a sikkasztók és hivatali visszaélések bűnelkövetőire, vagy csak bizonyos bűncselekménytípusokra, lopásra, rablásokra.
 
Pásztor Albert az SZDSZ közleményére reagálva elmondta: a rendőrség nem tartja nyilván a magyar állampolgárok nemzetiségét, hovatartozását, ám a kihallgatások során a jegyzőkönyvben a gyanúsított - a személyi körülményeire vonatkozó résznél - erről nyilatkozik. Hozzátette: ez a személyi nyilvántartásokba nem kerül bele, a büntetőeljárás során azonban figyelembe vehető egészen a büntetés kiszabásáig, hiszen a gyanúsított érdeke, hogy körülményeiről, helyzetéről beszámoljon, ami adott esetben akár enyhítheti is a cselekményének a megítélését.