Gyurcsány Ferenc napirend előtt szólalt fel a parlamentben, az ellenzék ismét kivonult. A miniszterelnök ismertette a kormány javaslatait, de előtte elmondta, a kormány előtt álló alapvető feladat a fizetőképesség és az egyensúly megőrzése, a versenyképesség javítása. 

A kormány számításai szerint másfél-két százalékkal kell növelni a gazdaság teljesítményét, a mai 57 százalékos foglalkoztatást 65-70 százalékra kell növelni, és meg kell határozni az euró bevezetésének menetrendjét.

Gyurcsány bejelent. Galéria, kattintson! © Stiller Ákos

Idén 200-220 milliárd forinttal kevesebbet költhet az állam, ez az összeg jövőre 550, 2011-ben pedig 650 milliárd forint. A miniszterelnök szerint azonban fűnyíróelven takarékoskodni nem lehet, szükség van régóta halogatott, átfogó szerkezetváltozások sokaságára.
   
Öt területen kell változtatásokat kezdeményezni: az adó-, a szociális-, a nyugdíjrendszer, valamint a reálgazdaság és a politikai-közjogi ügyek terén.

A személyi jövedelemadó 18 százalékos kulcsa 19 százalékra nő, a sávhatár 1,7 millió forintról 3 millió forintra emelkedik a kormány tervei szerint - jelentette be a miniszterelnök.

© Stiller Ákos

Az általános forgalmi adó 20 százalékos kulcsa 23 százalékra nő, a cigaretta, az alkohol és az üzemanyagok jövedéki adója pedig 3-7 százalékkal  emelkedik.

A kormány azt javasolja, hogy a vállalkozások társasági adója 16 százalékról 19 százalékra emelkedjen, és szűnjön meg a vállalati különadó, valamint 5 százalékponttal, 32 százalékról 27 százalékra csökkenjen a munkáltatói tb-járulék.

Adóalapot növelő, de nem adózó jövedelem lesz a családi pótlék, s ilyenek lesznek a mindenkinek egyformán járó támogatások is: az anyasági, illetve a gyermeknevelési támogatás.

A kormány javasolja azt is, hogy a nyugdíjszámítást a svájci indexálás megtartása mellett kössék össze a gazdasági növekedéssel. Ha a gazdaság 2 százaléknál kisebb mértékben növekedne vagy csökkenne - ismertette Gyurcsány -  akkor is garantálnák a nyugdíjak reálértékének megtartását, mert a juttatást automatikusan az inflációval korrigálnák. Ha a gazdasági növekedés nagyobb lenne, mint 2 százalék, akkor az infláció mellett egyre nagyobb mértékben számítanák be a keresetek növekedését a nyugdíjakba, 4 százalékos gazdasági növekedésnél pedig az 50-50 százalékos arányt érné el az indexen belül a keresetnövekedés és infláció.
    
A kabinet elképzelései szerint hosszú átmenettel, lassan, 2016-tól évente négy hónappal növekedne a nyugdíjkorhatár, így 2025-ben érné el a 65 éves korhatárt.

A miniszterelnök bejelentette, hogy Gráf József földművelésügyi miniszter a nagy áruházláncokkal tárgyal arról, hogy jelentősen növeljék a magyar mezőgazdasági termékek forgalmazását.  A tárgyalások, mint mondta, a befejezésnél tartanak, s eredményük az lehet, hogy legalább nyolcvan százalékban magyar eredetű élelmiszert és mezőgazdasági terméket forgalmaznak Magyarország legnagyobb áruházláncaiban.

© Stiller Ákos

Nem szabad tolerálni azt a gyakorlatot - jelentette ki a miniszterelnök -,  hogy a bankok a megváltozott körülményekre tekintettel "szíre-szóra" egyoldalúan módosíthatják a hitelszerződéseket, és szinte csillapítatlanul háríthatják át költségeiket az egyébként is nehéz helyzetben lévő ügyfelekre. Gyurcsány Ferenc azt mondta, ha a bankok nem teszik meg maguktól, akkor a jog erejével kell kikényszeríteni, hogy méltányosabb, egyenlőbb kapcsolat jöjjön létre bank és ügyfél között.

A kormány azt javasolja, hogy mielőbb hozzanak döntést a kisebb parlamentről, az ehhez tartozó új választójogi törvényről, az önkormányzatok létszámának csökkentéséről, az önkormányzati igazgatás működésének megújításáról, a pártfinanszírozásról és a korrupció elleni fellépésről. A kormány két héten belül elkezdi benyújtani az Országgyűlésnek a hétfőn ismertetett gazdaságélénkítő csomaghoz szükséges törvénymódosítási javaslatokat.

Dávid Ibolya szerint a miniszterelnök a gazdaságélénkítő javaslatok előkészítetlenségét próbálta elkendőzni egyórás évindító beszédével. Az MDF elnöke hétfőn a parlamentben azt hiányolta, hogy a miniszterelnök az általa bejelentett változásokat nem támasztotta alá hatáselemzésekkel, háttérszámításokkal. Amikor a világban már mindenki a válságkezelésre készült, akkor a kormány csak legyintett a folyamatokra és most is csak szóbeli előterjesztéssel érkezett a miniszterelnök a parlamentbe.
   

© Stiller Ákos

Dávid Ibolya úgy fogalmazott: 114 napja annak, hogy 2008 október elején a miniszterelnök és a pénzügyminiszter "rádöbbent, hogy itt tényleg valami nem stimmel".
   
Mint mondta, közel négy hónapja kezdett hozzá a kormány a válságkezelő programhoz, de úgy, hogy azóta is csak a megtervezés fázisában tartanak. Hozzátette: eddig 25 ezer munkavállaló vesztette el az állását, és ez a szám a következő hónapokban az ötszörösére nőhet.

Újabb megszorító csomagnak nevezte a miniszterelnök által bejelentett intézkedéseket Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn a parlamentben. A frakcióvezető az MSZP-s képviselőkhöz fordulva azt mondta: amihez most a nevüket adják, az egy újabb megszorító csomag, amely nem növeli a versenyképességet, nem teszi korszerűbbé Magyarországot és nem biztosítja a felzárkózást, hanem egyetlen hatása lesz, újabb terheket rak azokra, akiknek még van legális, el nem titkolt jövedelmük.  Navracsics Tibor szerint ezektől az intézkedésektől nem a gazdaság kifehéredése várható, hanem az, hogy még többen menekülnek majd a szürkegazdaságba.

Szociális bank létrehozását és az alapvető élelmiszerek áfájának öt százalékra csökkentését javasolta Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője hétfőn a parlamentben. Semjén Zsolt szerint családok tízezrei állnak a csőd szélén, ezért a KDNP nevében azt javasolta, hogy a családtámogató hálózatokon keresztül építsék ki a családok csődvédelmét, és rendeljenek hozzá egy olyan szakosított pénzintézetet, ami szociális bankként lehetővé teszi a hitelek átütemezését, a likviditási problémák áthidalását, vagy akár moratórium biztosítását.
A KDNP frakcióvezetője azt is javasolta, hogy az alapvető élelmiszerek - a tej, a kenyér, a szalonna és az étkezési zsír - áfáját csökkentsék öt százalékra.

Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy a jelenlegi helyzetben minden erővel azon kellene lenni, hogy a politikusok megtalálják egymásban azt, ami közös, ami az ország érdekét szolgálja.

A miniszterelnök beszédére reflektálva felhívta a kormányfő figyelmét, hogy a kilencvenes évek közepén, amikor az úgynevezett Bokros-csomagot bevezették, a koalíciónak közel kétharmados támogatottsága volt a parlamentben, és a társadalomban is nagyobb volt a támogatottsága a jelenleginél. Hozzátette: a most tervezett intézkedésekhez szélesebb körű társadalmi és politikai összefogásra van szükség, és a miniszterelnöknek lépéseket kell tennie ennek megteremtésére.  Bejelentette: a liberálisok bármely "értelmes és jó" kezdeményezés mögé hajlandóak odaállni, de véleménye szerint, amit a kormányfő felszólalásában elmondott, az túl késői és túl kevés volt.

Piaci elemzők szerint jó irányba mutatnak a miniszterelnök által hétfőn bejelentett reform javaslatok, ám rövid távon nem lesz érezhető gazdaság-élénkítő hatásuk.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője "jó irányba tett, jó lépéseknek" nevezte a Gyurcsány Ferenc által a Parlamentben ismertetett gazdasági intézkedés-csomagot. Hozzátette: ennél sokkal nagyobb mozgástere jelenleg nincs a kormánynak. 
    
Véleménye szerint az adórendszer átalakítása, a járulékok csökkentése valamelyest enyhítheti a recesszió hatásait, de összességében a vázolt intézkedések nem oldják meg a gazdasági problémákat. Ha viszont a tervezett lépések megvalósulnak, és ezekre további reformok épülnek, akkor már elősegíthetik a magyar gazdaság versenyképességének javulását.  Az ismertetett reform lépések alapvetően nem térnek el attól, ami korábban a sajtóban kiszivárgott, így nem okoztak meglepetést a piacon.
    
Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője szerint is jó az iránya a miniszterelnök által felvázolt javaslat-csomagnak, különösen a lineáris adózás és az élőmunka terheinek csökkentése irányába mutató lépéseket illetően, azonban a gazdaság megmentéséhez közel sem elég.
    
Az elemző kifejtette: az, hogy az alsó adókulcs 19 százalékra nő, és a sávhatár az átlag feletti keresetek fölé emelkedik, azt jelzi, hogy a kormány az adózók többségét egy adókulcsba próbálja meg beszorítani.
    
Pozitívnak értékelte azt is, hogy lépések történnek az élőmunkát terhelő járulékok csökkentésére, amit a szakma már évek óta szorgalmaz.
    
Az adóátrendezés ugyanakkor a költségvetési hiány szempontjából semleges hatású az idén és jövőre is - mondta az elemző. Mivel az eredeti tervekhez képest alacsonyabb GDP-vel számoltak az idén, ezt "kompenzálják" az idénre jelzett 200-220 milliárd forintos állami kiadás-szűkítéssel.

A miniszterelnök által említett jövő évi 550 milliárd forint összegű, illetve a 2011. évi 650 milliárdos kiadáscsökkentés részletei még nem ismertek - mondta Palócz Éva. A Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint a beszédben elhangzott családi pótlék, illetve nyugdíjváltoztatási tételek még nem nyújtanak fedezetet a kiadáscsökkentésre.

A 13. havi nyugdíj, vagy a közszféra 13. havi juttatásának elvonása nagyrészt megoldhatná az állami kiadások mérséklésének kérdését, s akkor "néhány tízmilliárdos tételből össze lehetne szedni" a további szükséges összegeket - mutatott rá Palócz Éva. A kutató úgy véli, hogy a jóléti-szociális kiadások csökkentését kis lépésekkel igen-igen nehéz megoldani, mivel "minden egyes tételnél beleütközünk a kissé, vagy súlyosan egészségkárosultak segélyezésének problémájába".