Nevetésges magyarázat a liberalizmus hanyatlására a populizmus előretörése, ráadásul semmivel nem visz bennünket közelebb annak megértéséhez, hogy mi történt itt velünk az elmúlt időszakban.
Keserű Fidel Castro hatalomra jutásának 67. évfordulója Kubában. A rendszer fennmaradását egyszerre fenyegeti Donald Trump harciassága és a venezuelai olaj nélkül krónikussá váló benzin- és áramhiány, miközben a gazdaság példátlan válságba süllyedt.
Miért lehet megfizethetőségi válságról beszélni, ha a bérek jobban nőnek az áraknál és egyébként is lassul az infláció? Hogyan lehet mérni ezt, miért érezzük teljesen másnak, mint az egyszerű áremelkedést? És miért nehezebb kezdeni vele valamit?
Az európai politikai tájkép egyre inkább széttöredezetté és kiszámíthatatlanná válik. Az EU-tagállamok több mint felét ma olyan pártok irányítják, amelyek nem a legnagyobbak az adott országban. Ami egykor kivétel volt – gyakori előrehozott választások, koalíciós összeomlások, az intézményekbe vetett bizalom elvesztése –, ma már az új normalitás. Európai bizonytalansági körképünk.
Óriási válságokat is jósoltak már közgazdászok úgy, hogy aztán szinte semmi nem történt, máskor pedig az igazi krízis érkezését napokkal az összeomlás előtt sem vették észre. Megvan a magyarázat a hibákra, ahogy azt is felsorolták, melyek a leggyakoribb tévedések, amelyekbe belefuthatunk, ha azt nézzük, válság közelít-e.
Budapesten a kórházi ágyak több mint egytizedét szüneteltetik.
A szankciók láthatóan működnek.
Bombabiztosnak tűnő gazdaságok, hatalmas támogatottságú pártok, néha egész rendszerek zuhantak meg – nem egyszer bármilyen komoly előjel nélkül. Sokan kutatták már, miért, majd kiderült, hogy egy pénzpiaci elmélet tökéletesen leírja, mitől bukhatnak meg a legstabilabbnak látszó rendszerek is meglepő gyorsasággal.
Lesz nagy csodálkozás, amikor kijönnek a számok 2025 első negyedévéről – ígérte fél éve Orbán Viktor, és tényleg lett, csak nem úgy, ahogy ő gondolta: megdöbbentően gyengén teljesít a magyar gazdaság. Hol van már az idő, amikor a kormány azt mondta, megindultunk, repülőrajt, utazósebesség, aztán sprint?
Amikor arról van szó, túlél-e egy vállalat, kevesen gondolnak a világ egyik legnagyobb elektronikai gyártójára. Pedig a Samsung is küzdhet problémákkal, és a cég ügyvezető elnökének komor hangú videoüzenete szerint küzd is.
Aki még emlékszik a dotkomlufira vagy a 2007–2009-es válságra, kínosan érezheti magát, amikor azt hallja, hogy mekkora pénzeket visznek mostanában a mesterséges intelligencia fejlesztésébe vagy a kriptovalutákba. Mi van, ha egy gigantikus lufit fújunk épp, és honnan vehetjük észre, hol a határ a kockázatkeresés és az őrültség közt?
Acemoglu veszélyesnek tartja, elvész a bizalom a nyugati demokráciákban. A közösségi hálózatok szerinte erősítik a szélsőségeket.
Sorozatos válságokat él át a világ és Magyarország is az elmúlt években, de van, amiben még most is velünk maradtak a Covid-időszak alatti krízis gazdasági hatásai. Az öt éve kitört járvány hatásait bemutató sorozatunk mostani részében azt nézzük meg, hogyan formálta át a gazdaságot 2020-2021, és milyen hatásai azok, amelyeket még olyankor is érzünk, amikor a világjárvány már távoli rossz emlék.
A két ország számára súlyos következményekkel járhat, hogy lelassult a német anyacégek termelése, mivel mind Magyarország, mind Szlovákia erősen függ attól, miként alakulnak a dolgok a német gazdaságban. A BMW máris bejelentette, hogy a tervezett debreceni üzemben nem három, hanem csupán két modell gyártanak majd, ami azt jelenti, hogy évente nem 150 ezer, hanem csupán 80-90 ezer jármű kerül le a szalagról.
A korábban vártnál sokkal gyengébb idén a magyar gazdaság, jövőre a növekedésünk egy kicsivel 3 százalék fölé lép fel a CIB előrejelzése szerint. Az igazán nagy baj nem a lakossági fogyasztással van, hanem a cégek és az állam beruházásai vannak olyan szinten, amivel csak a katasztrófa-forgatókönyvekben számoltak. Nagy kérdés, hogy Donald Trump mennyire ugrik neki a német autóiparnak, de ennek a hatásai csak évek múlva mutatkozhatnak.
Van olyan elemző, aki már a 2025-ös növekedési előrejelzését is lerontotta, annyira gyenge lett a mostani GDP-adat, és úgy tűnik, hogy legjobb esetben is negyedakkora lehet az éves növekedés, mint amit eredetileg ígért a kormány.
Nemhogy nőnie nem sikerült a magyar gazdaságnak, még esett is a GDP a tavaly ilyenkorihoz képest, és másfél év után visszazuhantunk a technikai recesszióba is. A kormány sokadszor is lejjebb vitt növekedési ígéreteinek ezzel annyi, a számok még a legpesszimistább elemzők várakozásainál is rosszabbak lettek.
A karibi szigetállamban rendkívüli állapotot vezettek be, miután két nap leforgása alatt negyedszer ment el az áram. A helyzet humanitárius válsággal is fenyeget, lévén nincs kommunikáció, és a hűtők sem működnek. Az illetékes miniszter igyekezett a tüntető lakosságot megnyugtatni, hogy hamarosan helyreállítják a hálózat működését, a megoldás azonban valószínűleg jóval nagyobb áldozatot követel, mint amire képes a jó ideje válságban lévő kommunista állam.
A múlt héten a forint árfolyama az euróval szemben átlépte a 400-as lélektani szintet, majd már a 402 forintos határ fölé is benézett. Máris emelkedik a pénzváltók forgalma: egyesek a még gyengébb forinttól tartanak, ezért eurót vesznek, mások pedig a realizálni akarják az eddigi árfolyamváltozást, ezért eurót adnak el.
