Orbán és Merkel © MTI

Orbán magyar újságírókat tájékoztatva elmondta: felvetette, hogy a Közép-Európában banktulajdonnal rendelkező anyabankokat rá kellene venni,  vállaljanak továbbra is felelősséget a leánybankok működtetéséért, s indítsák újra a közép-európai hitelezést. Máskülönben a gazdasági visszaesés mértéke a térségben sokkal nagyobb lesz annál, mint azt bárki gondolná. Orbán Viktor utalta arra, hogy a közép-európai bankrendszer - beleértve a magyar bankrendszert - nyolcvan százalék fölötti mértékben külföldi anyabankok leánybankjainak a tulajdonában van. Mindez nemcsak lehetőséggel jár, hanem felelősséggel is - jelentette ki.

A legnagyobb magyar ellenzéki párt vezetője szerint a közép-európai leánybankoknak az anyabankoktól, illetve egy európai uniós csomagból kellene kapniuk forrásokat. „Becslésünk szerint körülbelül 350 milliárd dollárnyi csomagra van szükség ahhoz, hogy a közép-európai pénzintézetek ismét működésbe léphessenek, s a közép-európai gazdaságok ne bénuljanak meg” – mutatott rá Orbán, hangoztatva, hogy ez a becslés egybeesik a német becslésekkel is. Utalta arra, hogy az eddig felkínált összegek jelentős mértékben elmaradnak a közép-európai térség tényleges szükségleteitől. A Fidesz elnöke szerint egyébként 350 milliárd dolláros csomagon – a bankrendszer működésbe hozásán – túl a közép-európai reálgazdaságok finanszírozására is szükség lesz.

(Korábban, a Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényén tartott vitaindító beszédében a Fidesz elnöke - hasonlóképpen – arra figyelmeztetett, hogy azok a válságkezelő lépések, amelyek ma a nyugati világban történnek, leszakítják a közép-európai országokat az Európai Unió egységes piacáról. „Szembe kell néznünk a pénzügyi és az ipari protekcionizmus jeleivel ” – hangoztatta. A közép-európai országoknak ebben a helyzetben össze kell fogniuk – jelentette ki a Fidesz elnöke, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy hinni kell az elmúlt 20 év munkájában, az integrált, közös európai piacban, az egyre inkább egységesedő európai közösségben. „Hinnünk kell abban, hogy valamennyiünknek – németnek, magyarnak, lengyelnek, csehnek és franciának – a történelem akkor tartogatja a legtöbb esélyt, ha megtartjuk és erősítjük mindazt, amit az elmúlt 20 évben felépítettünk” – jelentette ki.)

Orbán Viktor a német kancellárnak azt is felvetette, hogy véget kellene vetni az Európai Központi Bank kihelyezéseinél tapasztalható különbségtételnek. Jelenleg ugyanis az euróövezeten kívüli országok bankjai nem juthatnak euróhoz ugyanolyan feltételek mellett, mint az eurótérséghez tartozó bankok. Ez a pénzügyi diszkrimináció Közép-Európa számára rendkívül hátrányos – jelentette ki.

A Fidesz elnöke hangsúlyozta: szükség van a külföldi működőtőke beruházások folytatására, és felül kell emelkedni az iparvédő gondolkodáson. Ez ugyanis megakadályozza hogy a közép-európai nagyüzemek a versenyképesnek ítélt területeken – köztük Magyarország egyes részeiben is – beruházásokat valósítsanak meg. Orbán Viktor jelképesnek és nagy jelentőségűnek nevezte, hogy a Mercedes mostanáig kitartott a korábban elhatározott kecskeméti beruházása mellett. „Ilyen külföldi tőkeberuházások nélkül sem tudjuk majd újra növekvő pályára állítani a magyar gazdaságot” – jegyezte meg. .

„Számomra az derült ki a kancellár asszony gondolataiból, hogy az Európai Unió immár a megoldandó feladatok középpontjába helyezte a közép-európai helyzetet, a térségben kibontakozó mély válságot, s ennek megfelelő súllyal próbálja azt kezelni” – foglalta össze részletek említése nélkül Angela Merkel reagálását az általa felvetett javaslatokra Orbán Viktor. Maga Merkel kancellár mindeddig nem kommentálta találkozóját a magyar ellenzék vezetőjével.

hvg.hu/MTI