Gyurcsány Ferenc a Hírszerző című hírportálnak adott interjúban közölte: alkotmánymódosítást kezdeményez a kormány, mert az Európa Tanács azt állapította meg Magyarországról, hogy túlzottan szabadjára engedte a véleménynyilvánítás szabadságát. "Nem lehet nem látni, hogy a szólásszabadság védelmének örvén mára mindennapossá lett egyes társadalmi csoportok megaláztatása. Ezt a kettőt egyensúlyba kell hozni, és ha erről az Alkotmánybíróság elnöke így gondolkodik, akkor mi megpróbáljuk az alkotmányt módosítani. Ha nem fog sikerülni, akkor azért nem én leszek a hibás. Ha leszavazzák a vizitdíjat, azért nem én vagyok a hibás. Azért sem, ha egy pártelnök szélhámos módjára, szemforgató módon arról értekezik, hogy cigánybűnözés nincsen, de a cigányok kimutathatóan sokkal több bűnt követnek el, mint korábban. Szégyenteljes, megengedhetetlen és felháborító dolog" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc.

Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter is bejelentette: a gyűlöletbeszéd büntetőjogi szankcionálását célzó alkotmánymódosítást javasol a kormány. Az ötpárti tárgyalások már kedden megkezdődhetnek, és ha eredményre vezetnek, akár a jövő héten a parlament elé kerülhet a javaslat - mondta a miniszter. Az alkotmány módosításához kétharmados parlamenti támogatás szükséges.

A Fidesz szerint nem az alkotmány módosítására, hanem a büntetési tételek szigorítására van szükség ahhoz, hogy az állam garantálni tudja az emberek biztonságát - mondta Répássy Róbert.  Az emberek biztonságának garantálása érdekében súlyosabb, elrettentésére alkalmas büntetésekre, gyorsabb bírósági eljárásokra és a rendőrség azonnali megerősítésére van szükség - közölte Répássy. A kormányfő bejelentését pótcselekvésnek minősíti.

Bárándy Gergely, az MSZP szakpolitikusa elmondta: a hatályos alkotmányba beleférne a gyűlöletbeszéd elleni törvény, de az Alkotmánybíróság (Ab) többségi álláspontja nem ez, így módosítani kell az alkotmányt. Ha "biztosra akarunk menni" és az Ab többségi álláspontját vesszük alapul, akkor alkotmánymódosítás nélkül kicsi az esély arra, hogy törvényileg szankcionálni lehessen a gyűlöletbeszédet - közölte a kormánypárti képviselő utalva arra, hogy Ab az elmúlt időszakban többször is elutasította a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos jogszabályt.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke úgy reagált: a gyűlöletbeszéd tárgyában az Ab háromszori, a köztársasági elnök kétszeri korábbi döntése miatt körültekintő szabályozásra lesz szükség. Mindaddig, amíg írásos, konkrét előterjesztést nem tesz le a tárca vagy a miniszterelnök, addig erről nem lehet véleményt formálni.

Fodor Gábor azt mondta, az SZDSZ várja a miniszterelnök javaslatát, és ha a liberálisok elé kerül, akkor meg fogják vizsgálni. A szabad demokraták elnöke kijelentette, hogy pártja védi az alkotmányosságot és a magyar alkotmányt. Hangot adott annak a véleményének, amely szerint nem hiszi, hogy az alkotmány "bármilyen szempontból alkalmas arra, hogy hirtelen felindulásból módosítsunk rajta, vagy akár jó szándékkal is eszközöljünk rajta módosításokat, amelyek a magyar alkotmányos rendet megbonthatják".