Draskovics Tibor közölte: a szocialisták, a szabad demokraták és a demokrata fórum egyetértett a kormány helyzetértékelésével, miszerint "egy évtizedes adósság, egy alkotmánymódosítás nélkül nem megoldható probléma áll fenn", ezért fel kell állítani "a gyűlöletkeltő véleménynyilvánítás alkotmányos korlátait".  
   
Hozzátette: többen úgy gondolják, hogy a jelenlegi alkotmányos keretek között a jogalkalmazás hatásosabban léphetne fel, "de se a kormánynak, se az Országgyűlésnek nincsen eszköze az ügyészség illetve a bíróság jogalkalmazói gyakorlatára, az csak a törvényeken keresztül, és (...) csak az alkotmányon keresztül befolyásolható". 
   
A megbeszélésen a KDNP képviselője nem vett részt parlamenti elfoglaltsága miatt, a Fidesz pedig - mint a miniszter megjegyezte - nem mondott sem igent, sem nemet a javaslatra. Elmondása szerint Fidesz képviselője kifejtette - és ezzel Draskovics Tibor is egyetértett -, hogy a közbiztonság kérdéseiről kell beszélni. 
   
Draskovics Tibor a sajtótájékoztatón emlékeztetett rá: a kérdés az, hogy a politikai erők egyetértenek-e abban, hogy gátat kell szabni a gyűlöletkeltésnek, hogy ne lehessen etnikai, vallási, faji alapon megkülönböztetést tenni, és, hogy a demokratikus jogállam alapértékeit "az alkotmányban is világosan meg kell jeleníteni és a jog eszközeivel is meg kell védeni". 
   
"Szerintem a mai tárgyalás után valamennyi pártnak azon kell elgondolkoznia, hogy a demokratikus jogállam talaján áll-e sziklaszilárdan, megingathatatlanul, és akkor nem lehet kitérni ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása elől" - mondta. 
   
A miniszter felidézte: az Alkotmánybírság töretlen gyakorlata, hogy csak akkor tiltható, büntethető alkotmányosan a gyűlöletkeltés, ha az az erőszak közvetlen veszélyével fenyeget. Úgy tűnik, nagyon sokaknak, a politikai pártok többségének az a véleménye, hogy a gyűlöltkeltés akkor is tilalmazandó, ha az csak közvetve és hosszútávon vezet erőszakhoz - mondta, hozzátéve, hogy számos nemzetközi egyezményben is erre vállalt kötelezettséget Magyarország.
   
A miniszter arra a kérdésre, hogy elfogadják-e, ha a Fidesz a "három csapás" nevű törvénytervezete elfogadásához köti a támogatást, azt mondta: a Fidesz javaslata a szakmai szervezetek szerint is részben alkotmánysértő és részben hatástalan lenne, ezért "nem lehet alku tárgya". Mint mondta, a két ügy "nem összekapcsolható", a korlát nélküli etnikai gyűlöletkeltésnek akkor is véget kellene vetni, ha a közbiztonságban nem lenne tennivaló. De - mint mondta - a kormány szerint többet és mást kell tenni, mint a Fidesz javaslata, amely csak az erőszakos bűncselekményeket többször elkövetőkkel foglalkozik.
     
Ennél szélesebb Btk-módosításra van szükség, de nem alkotmánysértő módon, ahogy a Fidesz tenné azzal, hogy nem engedné meg a bírói mérlegelést - mondta Draskovics Tibor. Megjegyezte: a büntetési tétel felső határának megemelésére vonatkozó javaslat nem határozza meg, hogy a bíró milyen büntetést szab ki; ha valóban magasabb büntetési tételeket akarnak, akkor az alsó határt kell megemelni, a kormány pedig erre tesz javaslatot a Btk-módosításban. Jelezte: a Btk-módosítási javaslatot napokon belül elküldi a pártoknak, kezdeményezve, hogy még a benyújtás előtt legyenek szakértői tárgyalások a pártok között.