A szabad demokraták elnöke megjegyezte: a kialakult helyzetet is meg fogják oldani. Habár annak még nem látszik a vége, de a megoldás véleménye szerint Magyarország erősségét fogja bizonyítani.
A rendszerváltást és az Ellenzéki Kerekasztal működését Fodor Gábor az elmúlt két évtized legnagyszerűbb pillanataiként jellemezte. Megjegyezte, az igaz, hogy sok mai vita is onnan eredeztethető, de a piacgazdaság és a demokrácia akkor jött létre Magyarországon. Az Ellenzéki Kerekasztal egyik legnagyobb érdemeként azt emelte ki, hogy az ellenzék egységesen tudott fellépni a pártállammal szemben. A húsz évvel ezelőtti és a jelenlegi helyzetet összehasonlítva azt mondta, volt közös jövőkép: demokráciát és korlátok nélküli szabad választásokat akartak. Hozzátette: ma ez a jövőkép széttöredezettebbnek látszik.
A rendezvényen felszólalt Bozóki András történész is, aki azt mondta, hogy húsz évvel ezelőtt az ellenzék stratégiája nem a hatalomban való részvétel elérésére irányult, hanem az első szabad választásokig vezető út megtalálása volt. Megjegyezte, hogy a rendszerváltozás idején azért nem alakult ki forradalmi helyzet Magyarországon, mert sem az ellenzék, sem az állampárt nem akarta megismételni 1956-ot.
Bozóki András úgy fogalmazott: a szabadság vágya mellé felsorakozott az erőszakmentesség is, az ellenzéknek sem szándéka, sem lehetősége nem volt arra, hogy radikalizálja a tömegeket. Ezt követően az egykori Ellenzéki Kerekasztal mintájára Mink András történész vezetésével a pulpituson elhelyezett asztalhoz ült a jelenleg az MSZP padsoraiban helyet foglaló Mécs Imre, az egykori MDF-es Kónya Imre és a két jelenleg is szabad demokrata képviselő, Magyar Bálint és Pető Iván.
