A recesszió az alvilág számára megkönnyíti a jogellenes tevékenységből származó jövedelmek legalizálását – jelzi a válságnak ezen a téren várható hatását a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) napokban elkészült 2008-as évkönyve. A hivatal felhívja a figyelmet arra is, hogy a bizonytalan gazdasági és pénzügyi helyzet a szervezett bűnözői köröknek és spekulánsoknak jó lehetőséget kínál, mivel a cégek egyesülése, átvétele olyan gyorsan történhet meg, hogy a megszokott ellenőrzésekre nincs mód. További kockázatnak számít, hogy meglévő pénze megtartásáért sok vállalkozó külföldre viheti nyereségét, ennek következtében pedig nőhet a magyar gazdaságból kivont likvid tőke mértéke is.

A várható helyzetet egy magát megnevezni nem kívánó rendészeti szakember a hvg.hu számára a kemény jelzővel minősítette. Szerinte, mivel az alvilágban sincs most pénz, a bűnözők mindent megtesznek majd, hogy bevételeiket pótolják. A tartozások behajtása vagy a területszerzések szép szóval ritkán mennek, így az erőszakos módszerek kerülhetnek előtérbe.

A budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese, Bodnár Zsolt tábornok szerint is konfliktusok várhatóak a bűnözők körében, mert mint mondta, ahol pénz van, ott béke van, ahol nincs pénz, ott harc van. „A szervezett alvilág a közbeszerzésekből, az építőiparból és a vendéglátásból tesz szert jövedelemre, de azt, hogy hány milliárd forintra, nem tudni. Miután az építőipar már befulladt, a bűnözők is megszorultak, és ez magával hozza azt, hogy más bevételi lehetőséget – forgó tőkét – keresnek.” Az egymásnak feszülő érdekek pedig kiélezik a rivalizálást, ahogyan a tartozások miatti viták is összecsapásokkal járhatnak.

Offshore segítség

A nemzetközi szervezett bűnözés a drog- és emberkereskedelemből, az illegális fegyver-, nő- és szervkereskedelemből, a pénzügyi csalásokból származó hatalmas bevételeit – évi 500 milliárd dollár körüli összeget – elsősorban az offshore pénzügyi centrumok útján tudja tisztára mosni, amelyek kiváló lehetőséget nyújtanak az állami szabályozás elől való elbújásra. Gyakran teljesen hiányoznak a bűnözők elrettentésének az eszközei, beleértve a felügyeletek működését is. (Kondorosi Ferenc: Válság és veszélyek a nemzetközi kapcsolatokban)

„A szervezett bűnözés szerencsére nem olyan erős ma Magyarországon” – közölte a hvg.hu-val Bodnár, és az éjszakai élet "régi nagy alakjai" is kerülik a feltűnést. Persze akadnak új, fiatal csapatok, amelyek azt hiszik, hogy ebben a helyzetben feltörhetnek, de nincs mögöttük tőke. Ez pedig elengedhetetlen – jegyezte meg a tábornok –, hiszen az embereket finanszírozni kell. „A hőzöngésre, a felvonulásra azért szükségük van, mert érzik a légüres teret, és tudják, aki el tudja hitetni, hogy erős, az meg bírja vetni magát, és így megalapozhatja a jövőjét.”

Ezzel együtt más a jelenlegi helyzet, mint a rendszerváltás után, az úgynevezett szabadversenyes kapitalizmus idején – hangsúlyozta Bodnár –, mivel a rendőrség ma már erősen fel tud lépni az alvilági villongásokkal szemben. „Aki keresztapát akar játszani, az bekerül, mint legutóbb az A1 fitneszes ügyben a zsarolók. Éppen ezért a bűnözők legális vállalkozásokba próbálnak menekülni. Ez azonban nem megy könnyen, és csak akkor sikerülhet teljesen, ha az alvilági módszerek alkalmazásáról is lemondanak. Tízből talán két bűnöző az, aki ennyire meg tudja változtatni az életét, a viselkedését.”

A rendőrségnek készülnie kell a mostani megváltozott gazdasági, pénzügyi állapotra, mert a válság megbontja a megszokott struktúrát. „A kriminalisztikában azonban nemcsak a mostani helyzet érezteti hatását szinte azonnal, hanem minden gazdasági, társadalmi, sőt politikai változás is rögtön megjelenik” – hangsúlyozta a bűnügyi vezető. És példát is említ: „Az euró megjelenése magával hozta a hamisítást, hiszen itthon ezt a fizetőeszközt nem ismerték az emberek, a schengeni határnyitás a kábítószer-kereskedelem növekedésével járt együtt, és hogy egy külföldi példát is mondjak: az olasz mezőgazdasági válság még hazánkban is megemelte a terményfelvásárlással elkövetett csalások számát.”

A gazdasági válság hatásaként az utóbbi hónapokban megugrott a rablások száma. „Megjelentek azok a szerencsevadászok, akik elkeseredettségükben ötletszerűen, minimális készüléssel – például egy papírvágó késsel – fosztanak ki kis boltokat, kocsmákat vagy pénzintézeteket.” Emellett megszaporodtak a csalások, az uzsoraügyletek, mert külön iparág épül azokra, akik a pénzükön nyerni akarnak, de nem a bankoktól várják ezt. A válság emellett – a megjelenő elszegényesedés miatt – növelheti a fiatalok által elkövetett bűncselekményeket és a vagyon elleni bűntettek számát is – vélekedett a tábornok.

Szabó László. Új fénytörésben © Stiller Ákos

Szabó László magánnyomozó, a Referens Információs és Bűnmegelőzési Kft. ügyvezető igazgatója, egykoron a tévés Kék fény  arca  arra emlékeztet: a pénzügyi válság a világ egyik legnagyobb bankjának a bedőlésével kezdődött Amerikában. E mögött nagyrészt felelőtlen – fedezet nélküli – hitelkihelyezések húzódtak meg. „Nem túl szerencsés, ha egy több százmillió forintos hitel fedezetét olyan ingatlan adja, amelynek az értékét lényegesen magasabbra becsülték, mint amennyit ér, és az sem jó, ha a hitel fedezetéül árukészletet állítanak, hiszen az állandóan változik. Ezeken kívül is még számtalan lehetőség volt arra, hogy valaki nagy hitelhez jusson, amit aztán nem fizetett vissza. Felelősségre vonni ezért nehéz az illetőt, a pénz visszaszerezni tőle pedig még inkább.”

Most már gondosabban járnak el a pénzintézetek, és alaposabban megnézik kinek, milyen fedezetre adnak kölcsönt – jegyezte meg Szabó. „Rájönnek, hogy olcsóbb az előre való gondoskodás, s ez mindenképpen pozitív hatása lesz a válságnak. Másfelől viszont elszegényedés következik be, ami növelheti a megélhetési bűnözést, így emelkedhet a betöréses lopások és a rablások száma.”

Nem számít viszont az erőszakos jellegű bűnözés növekedésére a magánnyomozó. „A statisztikák szerint az ilyen típusú bűntettek száma tavaly kisebb volt az előző évihez képest. Megemelkedtek ugyan a feltűnően durva módon elkövetett gyilkosságok, amelyeknek az anyagi haszonszerzés a céljuk, ennek azonban semmi köze a gazdasági válsághoz, mert egy emberölés végrehajtása nem ettől a helyzettől függ, hanem az egyén indulati állapotától, illetve a különböző – alkati, felfogásbeli és szociális – körülményektől.”

Az egykori „sztárzsaru”

Doszpot Péter, az Expol Különleges Szolgálat Személy és Vagyonvédelmi Kft. tulajdonosa a hvg.hu-nak arról számolt be, hogy a gazdasági válság  kezdete óta eltelt több mint fél évben a vagyonvédelmi szakmában jelentősen megugrott az állást keresők száma. „Emellett a cégek kintlevőségeik ellensúlyozására csökkentették a kiadásaikat. A munkánk során pedig azt tapasztaljuk, hogy a sok ember és cég bedől a banki hitelével, nem képes törleszteni, valamint az áruházakban jelentősen megnőtt a lopások száma.”

A gazdasági és pénzügyi válság terebélyesedése viszont azzal járhat, hogy emelkedik az áruhamisítások mértéke – vélekedett Szabó, hiszen az emberek arra törekednek majd, hogy minél olcsóbban vegyék meg a termékeket: a ruhát, az elektronikus eszközöket vagy az élelmiszert. „A márkahamisítás klasszikusan szervezett és nemzetközi bűncselekmény, az ügyészségnek és a vám- és pénzügyőrségnek viszont nincs módja, hogy operatív módszerekkel nyomozzon, például telefonbeszélgetéseket hallgasson le, mert titkosszolgálati eszközöket csak az öt évet meghaladó büntetési tétellel járó bűncselekményeknél lehet alkalmazni.”
 
Ennek a módosításáról jelenleg vita folyik, ami nemcsak azért fontos, mert a hamis termékek miatt kár érhet cégeket, hanem mert a hamisítás árt az államnak és a társadalomnak is: hamis növényvédőszer miatt 200 ezer hektár paradicsom pusztult ki Olaszországban – hozta fel példaként Szabó.

Végül a korrupció várható alakulását firtató kérdésünkre úgy vélte, elképzelhető, hogy a válság hatására nő, de önmagában is veszélyes. „Nagyon ritkán tartanak gyertyát házasságtörésnél vagy kezek találkozásánál. Csak utólag merül fel a gyanú, akkor pedig meg már nehezen bizonyítható, hogy valaki jogtalan eszközökkel szerzett meg valamit.”