Herczog László miniszteri kinevezését támogatták a szocialista és a szabad demokrata képviselők, míg az ellenzékiek egy kivétellel elutasították; Pettkó András (a volt MDF-frakció tagja, jelenleg független képviselő) és Bíró Ildikó (Fidesz) tartózkodott.

A szociális tárca várományosa a bizottság előtt kijelentette: a romák helyzetének a rendezése a leginkább megoldást igénylő probléma, s elfogadhatatlannak tart mindenfajta szegregációt és bűnbakkeresést. Kitért arra, hogy 2010-re és 2011-re kétéves intézkedési tervet szeretnének kidolgozni, s továbbra is számít a roma integrációs tanács tevékenységére.

Ütemtervet készítenének a települési-, térségi szegregáció megszüntetésére, antidiszkriminációs rendszert alkotnának - sorolta elképzeléseit a leendő tárcavezető. Herczog László szerint az esélyegyenlőségi politikának nem a pénz a lényege, hanem az ember. Az esélyegyenlőség megteremtése minden kormány elemi kötelezettsége - hangoztatta.

Elmondta továbbá, hogy a családon belüli erőszak megelőzésének kiemelt jelentőséget szán, s tervei között szerepel krízisközpontok létrehozása és bővítése. Érvényesíteni szeretné továbbá az esélyegyenlőségi szempontokat a támogatási politikában és a kormányzati döntéseknél - tette hozzá.

Elképzelései között említette a nemzeti ifjúsági stratégia kidolgozását, a rászorulók közszolgáltatáshoz való hozzáférésének növelését is, valamint a fogyatékosügyi és a rehabilitációs területen a vonatkozó egyezmény végrehajtását, az országos fogyatékosügyi program időarányos teljesítését.

Farkas Flórián (Fidesz) arra volt kíváncsi, hogy ki fogja majd ellenőrizni, hogy egy-egy tárcánál a romák helyzetének javítását célzó források eredményesen hasznosulnak-e. Azt kérte, hogy végre már ne tervezzenek, hanem fogjanak hozzá a megvalósításhoz. A cigányügynek prioritást kell adni - szögezte le a fideszes politikus.

Teleki László (MSZP) garanciát látott a miniszter személyében a programok szakmai végrehajtására. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a diplomás roma fiataloknak nagyobb esélyt kellene adni az államigazgatásban. Pettkó András azt vetette fel, hogy a civil szervezetek területén rendet kellene csinálni. Jelenleg ugyanis mintegy 76 ezer bejegyzett szervezet van, de ezeknek csak egyharmada működik, másik egyharmada vegetál, s a maradék egyáltalán nem funkcionál. Szerinte nem csak ifjúsági stratégiára, hanem külön törvényre is szükség lenne.