Támogatta Székely Tamást az egészségügyi bizottság

A grémium 13 igen, 9 nem arányban hozta meg döntését; a Fidesz és a KDNP képviselői nemmel szavaztak, Csáky András volt MDF-es, most független politikus nem vett részt a szavazásban. Székely Tamás meghallgatásán elmondta, hogy nem vonnak ki több pénzt az egészségügyi ágazatból, erre garanciát kapott Bajnai Gordon miniszterelnöktől.

A fideszes és KDNP-s képviselők hozzászólásaikban azt hangsúlyozták, hogy valójában nincs miről meghallgatni a miniszterjelöltet, hiszen az új kormánynak nincs programja, így az egészségügyi ágazatnak sincs.

A legtöbb képviselő többi között arra volt kíváncsi, hogy mi lesz a kórházak adósságállományával, mi a miniszterjelölt véleménye a HospInvest körül kialakult helyzetről. Hangot adtak annak a véleményüknek is, hogy a nemrég útjára indított közmunkaprogram az egészségügy súlyos létszámhelyzetén nem fog változtatni.

Az ügyvezető miniszter - akit Bajnai Gordon kért fel a tárca további irányítására - bevezetőjében elismerte, hogy az ágazat munkaerő-hiányának csökkentésében érdemi áttörést nem sikerült elérnie, hozzátéve, hogy az eltelt egy év nem volt elegendő ehhez. A humánerőforrással kapcsolatban elmondta, hogy átalakítják a rezidensképzés rendszerét, az erre vonatkozó jogszabályt hamarosan kihirdetik. Ezzel összefüggésben hozzátette: az idei évre 810 rezidensi helyet hirdettek meg, amely több, mint a tavalyi évben végzettek száma. Kifejtette azt a véleményét is, hogy az egészségügyben áprilisban elindult közmunkaprogramokkal munkához jutó emberekkel tehermentesíteni lehet a szakképzett személyzetet a kórházakban. Nem arról van szó - mondta -, hogy az utcáról toboroznak nővéreket, a közmunkaprogramban részt vevők nem végeznek olyan feladatot, amelyhez szakképesítés kell.

A kórházak adósságát firtató képviselői kérdésre elmondta, hogy az intézmények tavalyi adósságállománya 42 milliárd forint volt, ennek rendezését a fenntartó önkormányzatoknak és a kórházi menedzsmentnek kell megoldania. A HospInvesttel kapcsolatban Székely Tamás azt mondta, a privatizációs jogszabályt mindenképpen módosítani kell, azonban addig miniszterként nincs beavatkozási lehetősége, amíg az ÁNTSZ "azt nem mondja", hogy veszélyben a betegellátás. Hozzátette: arra sincs miniszterként befolyása, hogy az önkormányzatok milyen döntést hoznak az egyes kórházak működtetéséről. A miniszter megemlítette, hogy a HospInvesten kívül és hozzá hasonlóan kilenc intézmény kért az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól finanszírozási előleget.

A miniszter/miniszterjelölt kifejtette azt is, egyet tud érteni azzal a szocialista felvetéssel, hogy az egészségügy finanszírozásának fenntartására a jövedéki adóbevételekből kompenzálni lehetne a gazdasági válság miatt csökkenő járulékbevételeket.

Szintén kérdésre válaszolva Székely Tamás hangsúlyozta: nem terveznek ágyszámcsökkentést. Kifejtette azt is, hogy szükség van az Egészségbiztosítási Felügyeletre, amely szervezetnek - ellentétben a betegjogi közalapítvánnyal - hatósági jogköre is van, azonban a feladatokat lehet harmonizálni.

A miniszter beszámolt arról, hogy vonalkódos vényeket vezetnek be, a patikákban megteremtik az online elszámolás lehetőségét. Közölte, vissza szeretné állítani azt, hogy a gyógyszertárak előleget vehessek fel. A háziorvosi rendszerben egyfajta minőségbiztosítási rendszert vezetnek be, és folyamatosak az uniós pályázatok kiírásai is.

Székely Tamás utalt az egy évvel ezelőtt meghallgatására, amelyen azt ígérte, hogy célja egyebek mellett az ágazat átpolitizáltságának megszüntetése, de mint a szerdai ülésen fogalmazott, "nem állítja, hogy ez sikerült". Az egészségügyi tárca vezetője közölte, hogy az Egészségügyi Minisztérium vezetésén nem kíván változtatni, a hivatalban lévő államtitkárral és szakállamtitkárokkal kívánja folytatni a munkát.