Nincs "tevékeny gyűlölet", nincs közösség elleni izgatás

Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője közölte: a nyomozás nem szűnt meg az ügyészségi döntés nyomán, a gyanúsítottak gyanúsítotti jogállása azonban megszűnt. A budai Várban, a német nagykövetség előtt április 18-án holokauszttagadó demonstrációt tartottak szélsőjobboldali, neonáci szervezetek. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) két nappal később azt közölte, hogy a rendezvényen nem történt sem rendzavarás, sem olyan rendkívüli esemény, amely a helyszínen azonnali rendőri intézkedést igényelt volna. Az elhangzott beszédek tartalma alapján azonban a rendőrség büntetőeljárást indított közösség elleni izgatás bűntett elkövetésének gyanúja miatt D. István és D. Endre János ellen.
 
Skoda Gabriella emlékeztetett arra: a Várban tartott, bejelentett tüntetésen elhangzott, a zsidóságot becsmérlő, a holokausztot vitató nézetek hangoztatása miatt a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztályán indult bűnügyben a Budapesti I. és XII. kerületi Ügyészség elbírálta a gyanúsítás ellen bejelentett panaszokat.

A szóvivő szerint a gyűlöletre uszítás tartalmát - amely a közösség elleni izgatás bűntettének tényállási eleme - az ítélkezési gyakorlat alakította ki. "Ezt figyelembe véve az ügyészség megállapította, hogy nincs arra adat, hogy a gyanúsítottak sértő, meghökkentő és aggodalmat keltő gondolatainak a hallgatósággal hangulatkeltő módon történt megosztása másokat aktív, tevékeny gyűlöletre ingerelt volna, a közösség elleni izgatás bűntettének gyanúja nem állapítható meg, ezért a panaszoknak helyt adott" - tartalmazza az ügyészségi döntés indoklása.