A konszolidált nyugati társadalmak számára önmagában nem jelent drámát, ha a pártspektrum szélein jobboldali szervezetek jelennek meg - írta esszéjében Krisztina Koenen a német konzervatív újság véleményoldalán. Radikális nacionalista vagy idegenellenes nézetek - amelyek gyakran valós problémákon alapulnak - mindenütt vannak, és ezeket valamilyen módon kifejezésre kell juttatni. Mindaddig, amíg a politikai elit és a lakosság képes arra, hogy megértse a tényleges problémákat, elutasítsa az idegenellenes vagy az emberi méltóságot megalázó nézeteket, ezek nem jelentenek veszélyt a szabadságra és a demokráciára.

A Jobbik esetében azonban a cikkíró szerint más a helyzet. "A Jobbik ugyanis nem egyszerűen jobboldali radikális, hanem nemzetiszocialista párt, amely az állam destabilizálását, hatalmi monopóliumának szétzilálását és olyan népcsoportok kirekesztését tűzte ki célul, amelyek a magyarok jó 10 százalékát teszik ki" - fogalmazott Koenen.

A Jobbik sikere nem az égből pottyant, és nem az elnyomorodás következménye, amint azt nyugati kommentárok szinte egyhangúan állítják - hangoztatta a cikkíró. Az okok sokkal inkább egy eltorzult és gyenge elitben, továbbá azokban a történelmi hátterű eszmeáramlatokban keresendők, amelyek Kelet-Európában hozzátartoznak az általános gondolkodásmódhoz. Ily módon azok a tanulságok, amelyek a magyarországi fejleményekből levonhatók, az egész régióra érvényesek.

A kommunista rendszer összeomlása, illetve a rendszerváltás után Magyarország korábban soha nem tapasztalt ütemben nyílt meg a világgazdaság előtt, és a globalizáció szó szerint "lerohanta" az országot. Az az ország, amely a kommunizmus alatt teljes elszigeteltségben volt, a rendszerváltás után egy csapásra szembetalálta magát a modern világ csodálatos és veszélyes befolyásaival. Mindehhez sokan - sőt talán a legtöbben - nem voltak elég érettek - hangoztatta a cikkíró, aki szerint ez áll a Jobbik választási jelszava, a "Magyarországot a magyaroknak!" mögött. Azaz el kell vetni mindazt, ami érthetetlen, bonyolult, globális, zsidó és amerikai, és vissza kell térni az egyszerű, igaz, de minden másnál felsőbbrendű magyar értékekhez, mint haza, nemzet, isten és család. Ilyen körülmények között pedig nem hiányozhat a Trianon nyomán elvesztett magyar területek visszakövetelése sem - tette hozzá a cikkíró.

Koenen szerint a Jobbik aligha találhatott volna olyan termékeny talajt a maga eszméi számára, ha az EP-választások másik győztese, a jobboldali Fidesz 2006 óta "nem teremtette volna meg a nemzeti kirekesztés általános légkörét". Az ellenfeleket, azaz a szocialistákat és a liberális SZDSZ-t nem más politikai nézetek képviselőiként, hanem "árulóként, hazátlan jöttmentként és a magyarság ellenségeként" kezelte. "Most pedig - tekintettel a legkésőbb jövő tavasszal várható nagy választási győzelmének kilátásaira - ellenfeleit a Fidesz nem leváltással, hanem örök időkre szóló megsemmisítéssel fenyegeti" - hangoztatta a cikkíró, aki szerint "csak a Fidesz és különösen annak elnöke, Orbán Viktor által vált lehetővé, hogy az alig leplezett rasszizmus és az antiszemitizmus szalonképessé vált a politikai és a köznyelvben".

A cikkíró emlékeztetett: amikor két évvel ezelőtt a Jobbik hozzálátott a Magyar Gárda megszervezéséhez, nem csupán rasszista és antiszemita környezetre talált, hanem a maga javára tudta kihasználni a nagyon is létező problémákat is. Ennek kapcsán megemlítette a gazdasági gondokat, a munkanélküliség és a bűnözés növekedését, majd úgy vélekedett: az elbizonytalanodás általános érzése kedvez a totalitárius és tekintélyelvű megoldásokat sürgetőknek. Erősödik az erős kéz iránti vágy, és egyes politikai főszereplők csak arra várnak, hogy ennek a vágynak eleget tegyenek - fogalmazott a lap, amely szerint "olyan kétharmados többséggel, amilyennel az európai parlamenti választások alapján a Fidesz és a Jobbik rendelkezne, lehetővé válna az alkotmány megváltoztatása egy tekintélyelvű elnöki rendszer irányába".