Ajtót mutatott Kókának az SZDSZ új elnöke, Retkes Attila

Retkes Attilát választották meg az SZDSZ elnökévé a párt rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésén vasárnap Budapesten. Az ülésen megválasztották az ügyvivői testületet is, melynek mind a 12 tagja kicserélődött, s egyikük sem parlamenti képviselő. Az új pártelnök Kóka Jánostól azt kérte, hogy a lehető legrövidebb időn belül mondjon le frakcióvezetői posztjáról, és közölte azt is: önmagában a Bajnai-kormányt mint testületet nem támogatják, azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy a konkrét válságkezelő intézkedések mellé álljanak, ha azok összeegyeztethetők eszmerendszerükkel és szakpolitikájukkal.

A pártelnöki posztért három szabad demokrata politikus: Badacsonyi Szabolcs, Retkes Attila és Weinek Leonárd indult. Közülük a szavazáson Retkes Attila 228, Badacsonyi Szabolcs 106, Weinek Leonárd pedig 72 voksot kapott.

Az új pártelnök személyéről való szavazás előtt Fodor Gábor, a párt leköszönő elnöke úgy vélekedett, az SZDSZ-nek felül kell emelkednie az elmúlt időszak eseményein, és a rendkívüli küldöttgyűlést a kiútkeresésnek kell szentelni: indulatoktól mentesen szembenézni a közös felelősséggel, és kísérletet tenni a válságból való kilábalásra. Úgy fogalmazott: nincs benne indulat, csak elkeseredettség és szomorúság.

A megválasztott Retkes Attila zenetörténész, közgazdász végzettségű, az országos (szak)politikába az SZDSZ 2007-ben megalakult kulturális és médiakabinetjének titkáraként kapcsolódott be. A frissen megválasztott pártvezető Kóka Jánostól azt kérte, hogy a lehető legrövidebb időn belül mondjon le frakcióvezetői posztjáról. Kérésére ezt a küldöttgyűlés szimpátiaszavazással meg is erősítette: a többség felemelte regisztrációs kártyáját. Az új elnök kezdeményezését hosszan megtapsolták a küldöttek, többen fütyültek, és hangosan kifejezték tetszésüket is.

Retkes Attila úgy fogalmazott: elérkezett a nyílt beszéd ideje, és ennek jegyében kérte Kóka János távozását. Hozzátette: mihamarabb javaslatot tesz a képviselőcsoport új vezetőjének személyére. Véleménye szerint felmérhetetlen károkat okozott az SZDSZ-nek, hogy az elmúlt egy évben a frakció szűk többsége "állam volt az államban". 

Kóka János még a rendezvény vége előtt távozott a helyszínről, az MTI-nek azonban leszögezte: "Nem mondok le, és a frakció is marad". Mint mondta, eddig az előző elnök támadta sorozatosan a frakciót, ezután pedig Retkes Attila fogja, aki távozásra szólította fel a frakció több tagját is: többek között Kuncze Gábort, Pető Ivánt és Magyar Bálintot. "Szomorúan látom azt, ami az elmúlt hetekben és a mai napon történt az SZDSZ-ben. Attól tartok, hogy a mai rendezvény hangulata, a náci video terjesztése, a lámpavasazás és Retkes Attila beszéde miatt 20 éve az SZDSZ-ben dolgozó tagok sorozatban fognak kilépni a pártból" - mondta a frakcióvezető. "Úgy látom, hogy politikai szempontból sem történt változás. Továbbra is a frakció az egyetlen működőképes testületünk, és a válságkezelésnek is folytatódnia kell" - mondta Kóka János.

Retkes Attila, az SZDSZ új elnöke © MTI

Új elnökként tartott első sajtótájékoztatóján a párt nevében négy dologért is bocsánatot kért a magyar társadalomtól és a választóktól. Azt mondta, sajnálja azokat a korrupciós ügyeket, amelyekben az elmúlt 15 évben az SZDSZ érintett volt, amelyekkel besározták a szabadelvű eszmét. Kitért arra is, hogy a párt nem foglalkozott kellő súllyal a magyarságot érintő sorskérdésekkel, a határon túli magyarok ügyével, s ezzel magára vonta egyfajta nemzetietlen, kozmopolita alakulat képét. Sajnálja továbbá, hogy magukra hagyták a vidéket, beskatulyázták magukat egy kis fővárosi párt képébe. Sajnálatát fejezte ki azért a szavai szerint fölényes, agresszív stílusért, amelyet korábban egyes vezetőik képviseltek.

Arra a felvetésre, hogy támogatnák-e a Bajnai-kormányt, azt mondta, önmagában mint testületet nem, azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy a konkrét válságkezelő intézkedések mellé álljanak, ha azok összeegyeztethetők eszmerendszerükkel és szakpolitikájukkal.

A küldöttgyűlés délutáni politikai vitájában Demszky Gábor főpolgármester úgy vélekedett, hogy minden olyan szabad demokrata politikusnak félre kell állnia, aki az elmúlt húsz évben meghatározta a párt országos politikáját. Példaként Kuncze Gábort, Pető Ivánt, Magyar Bálintot és saját magát nevezte meg. Mint mondta, sajnálja, hogy Kóka János a hozzá intézett, és a küldöttek által megerősített kérés ellenére sem mondott le a frakcióvezetői posztról, mert ez elvárható lett volna. Demszky Gábor kijelentette azt is, nem indul jövőre a főpolgármesteri tisztségért.

A tisztújítás a párt ügyvivői testülete 12 tagjának megválasztásával ért véget. Az ügyvivők névsora: Badacsonyi Szabolcs, Grószné Krupp Erzsébet, Horváth Tibor, Ikvai-Szabó Imre, Kiss Róbert, Molnár Margit, Polai Zoltán, Szabadai Viktor, Szentkuti Károly, Skaliczky Andrea, Tóth Róbert és Weinek Leonárd. Közülük senki sem volt tagja a most leköszönt üt-nek, és egyikük sem parlamenti képviselő.

Weinek Leonárd, Zugló polgármestere azonban késő délután bejelentette: kilép az SZDSZ-ből. Az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az elmúlt időszak párton belüli eseményei és a mai tisztújítás végeredménye alapján egyértelművé vált számára, hogy az SZDSZ-en belül sem szervezeti, sem politikai szempontból nincs esély a megújulásra. Közölte: öncélú, egyéni vagy szűk csoportérdekeket szolgáló helyzet fenntartásában nem hajlandó részt venni, ezért lép ki a mai nappal az SZDSZ-ből. Weinek Leonárdot - még mielőtt eljuttatta az MTI-hez a kilépéséről szóló közleményt - az SZDSZ küldöttgyűlése beválasztotta a párt teljesen megújult ügyvivői testületébe. A megválasztott ügyvivők közül ő volt az egyetlen, akit Retkes Attila nem említett azok között, akiket az ügyvivői testületben szeretne látni.

A vasárnapi küldöttgyűlésen a párt korábbi vezető politikusai közül nem vett részt Kuncze Gábor, Magyar Bálint és Pető Iván sem.

Fodor Gábor pártelnök a június 7-i európai parlamenti választás után jelentette be, hogy felajánlja lemondását. Egy héttel később a párt országos tanácsának ülésén lemondott tisztségéről.

Az országos tanács előbb július 4-re, majd később, miután a döntést többen támadták, július 12-re hívta össze a tisztújító küldöttgyűlést. A héten több szabad demokrata politikus és a párt jószolgálati és etikai bizottsága is arra az álláspontra jutott, hogy szabálytalanul hívták össze a küldöttgyűlést, és megsértették a párt alapszabályát, amikor nem választottak új küldötteket. Az SZDSZ elnökeként tartott utolsó tájékoztatóján Fodor Gábor ezzel kapcsolatban közölte, hogy egy tarthatatlan jogi csűrés-csavarás indult el, miközben az SZDSZ jogászai szerint szabályszerűen és jogszerűen hívták össze a küldöttgyűlést, és ezt a döntést hozta meg a párt ügyvivő testülete is.