Nem kötöttek vádalkut a rendőrséggel – ilyen nevű intézmény a magyar jogrendben nincs is – mondta Jánó Christopher védő a hvg.hu-nak, miután korábban több hír is megjelent arról, hogy a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg egyik elfogott tagja járult hozzá Budaházy letartóztatásához azzal, hogy rá vallott. (A hírbe hozott férfi nevét ügyvédje kérésére nem írhatjuk le, ám információink szerint az említett védő ügyfeléről szóltak a Budaházy letartóztatásával kapcsolatba hozható vélelmezések.) 

Az értesülések szerint az elfogott és gyanúsított csoport tagjai közül az egyikkel kötött vádalkut az ügyészség, s részint az ő vallomására alapozva tartóztatták le Budaházy Györgyöt. Ezt állította többek között Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tiszteletbeli elnöke is. Érdekesnek nevezte, hogy Budaházy a csoport tagjainak előzetesbe kerülése után több mint egy hónappal került csak a hatóságok látókörébe. Azt mondta, egyes, nem hivatalos értesülések szerint az egyik gyanúsított – a rendőrökkel való megegyezés után – beszélt vallomásában Budaházyról.
 
Az érintett férfi védője mást állít. „Ügyfelem, aki büntetlen előéletű, válaszolt ugyan alapkérdésekre, de válaszai alkalmatlanok lettek volna arra, hogy a nyomozók ennek alapján tartóztassanak le valakit. Köztudott, hogy egy éve tart a nyomozás, valamint az is, hogy több rendvédelmi szervezet vett részt benne, így vélelmezem, hogy objektív bizonyítékok állhatnak rendelkezésre.” Jánó Christopher az ügyről ennél többet nem kívánt nyilatkozni.
 
A hvg.hu úgy tudja, hogy a gyanúsítottakat még nem szembesítették egymással, s jelenleg szerepük tisztázása zajlik. Ami már csak azért sem egyszerű, mert több ügyről van szó, amelyekben a gyanúsítottak váltakozva vettek részt, eltérő szerepkörrel.

Budaházy ügyvédje, Király Gábor az ügy állapotáról nem kívánt nyilatkozni. Egy másik gyanúsított, S. József ügyvédje, Somogyi János a hvg.hu-nak elmondta, hogy nem sok mindenről tud beszámolni, mert kihallgatások nincsenek, a bizonyítékokat pedig nem tárják eléjük. Szakértői vélemények készülnek, most például arról, hogy a vegyi anyag, amit megtaláltak a gyanúsítottaknál – többek között egy focilabdában –, robban-e, s ha igen, milyen hatótávolságban fejti ki hatását, valamint, hogy telefonnal működésbe hozható-e.

Egyezkedés a vádról

A vádalku az USA-ban a vádról való alkudozást jelenti. Ennek keretében az ügyészség felajánlja, hogy a valósnál enyhébb bűncselekménnyel vádolja meg a gyanúsítottat, amiért a bűnöző beismerő vallomást tesz. Ennek alapján az illetőt  elítélik ugyan, de az alku révén elkerülheti a hosszú és bizonytalan kimenetelű esküdtszéki eljárást. Magyarországon viszont beismerő vallomás esetén is lefolytatják büntetőeljárást, ami évekig is eltarthat. Kivételes esetekben előfordulhat, hogy elengednek valakit az általa szolgáltatott fontos és hasznos információk fejében, ám ebben az esetben az ügyészség vádat sem emel. Vád hiányában pedig vádalkuról nem lehet beszélni.

Az ügyvéd szerint védence a nála megtalált lőfegyvert "a 2007. október 23-i események zűrzavarában lelte", és a pisztolyon nincs sorozatszám, tehát eredete beazonosíthatatlan. Hozzátette: úgy érzi, hogy az ügyészség nyomást akar gyakorolni az ügyfelére, mert a nyomozás érdekeire való hivatkozással nem engedélyezték, hogy hozzátartozójával kapcsolatot tartson, még a levélírás erejéig sem. Az ügyvéd korábban úgy nyilatkozott: S. József tagadja, hogy rálőtt volna Hiller házára, illetve, hogy köze lenne a Magyarok Nyilaihoz, de azt elismerte, hogy egy ismert tüntetővel állt kapcsolatban.

A Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadseregnek nevezett társaság négy tagját idén április 8-án fogták el a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) és a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársai a 6-os főúton. Közülük hármat, akik a hatóságok szerint Ecsődi László szocialista politikus házát akarták felrobbantani, robbanóanyaggal való visszaéléssel gyanúsítottak meg. Negyedik társukkal szemben emellett lőfegyverrel való visszaélés, illetve terrorcselekmény és emberölés előkészülete miatt indult eljárás, mivel őt gyanúsítják a merénylet kitervelésével. Néhány hét múlva, május 15-én, a csapat újabb tagjának a kezén kattant a bilincs egy XX. kerületi áruházban. A férfi lakásán robbanóanyagot és lőszert is találtak, emiatt emberölés előkészületével és robbanóanyaggal való visszaéléssel gyanúsítják. Ezt követően, június 18-án a rendőrök terrorcselekmény, robbanóanyaggal visszaélés és kétrendbeli emberölés előkészületének gyanúja miatt őrizetbe vették Budaházy Györgyöt is.

A nemzeti radikálisok egyik szószólójának számító Budaházy – a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) közlése szerint – létrehozott egy csoportot, amelynek tagjai országgyűlési képviselők elleni Molotov-koktélos támadásokat követtek el azért, hogy a megfélemlített politikusok által befolyásolják a parlamenti döntéseket. Az egyik akciójuk a ferencvárosi időközi országgyűlési választások előtt John Emese SZDSZ-es képviselő megfenyegetése volt.

A KNYFÜ az elfogott csapat tagjainak tulajdonítja a 2007 decemberében Kóka János Normafánál épülő otthonát ért támadást, és még ebben a hónapban a Hiller István oktatási és kulturális miniszter házára leadott lövéseket, illetve az Avarkeszi Dezső szocialista képviselő lakhelye elleni akciót.

A radikális társaság számlájára írják a 2008-ban Szilvásy György volt titokminiszter háza ellen megkísérelt robbantás-gyújtogatást s az idén április 8-án kivitelezni akart, de végül az elfogásukhoz vezető, Ecsődi László szocialista politikus adonyi háza felrobbantásának kísérletét. Emellett a hatóságok szerint ez a „terrorista sejt” a felelős az elmúlt két évben, többek között az SZDSZ XI. kerületi és az MSZP több fővárosi székháza elleni Molotov-koktélos támadásért. A szervezet tagjai – értesüléseink szerint –  többször jártak gyakorlatozni a Jászságban az akciókra felkészülésképpen.

A szervezet vállalta magára a mára jobboldali televíziós csatorna műsorvezetőjeként dolgozó Csintalan Sándor megverését is, miután az becsmérlő megjegyzéseket tett rájuk. A főváros XIII. kerületében lévő Hollán Ernő utcai Broadway jegyirodára pedig állítólag ők dobtak robbanóanyagot, miután egy radikális körökben népszerű zenekar koncertjére jegyet váltó vevő a kiszolgálás minősége miatt méltatlankodni kezdett.

Ezt, több más tettükkel együtt, magukra vállalták, de így sem lehet meghatározni, kiket is rejt a Magyarok Nyilai elnevezés. Már ha egyáltalán létezik ilyen. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter mindenesetre egyértelműen a radikális csoport létezésére utalt az április 8-án történt elfogás után. A Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Irodája Budaházy elfogása után közleményben számolt be arról, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal a kezdetektől fogva szorosan együttműködött az NNI-vel, s hogy a Magyarok Nyilai a gyanú szerint „összefüggésbe hozható több közszereplő házánál elkövetett robbantással vagy gyújtogatással is.” Az ügyészség is elismerte, hogy a bűncselekményeknek közük lehet a szervezethez, később, Budaházy kézre kerülése után azonban már nem beszélt erről.