A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A közlemény szerint a főigazgató azzal indokolta döntését, hogy "olyan anomáliákat érzékelt az UD Zrt. ügyében folyó vizsgálat kezelésében a nyomozóhatóság, illetve az ügyészi szervek részéről, amelyek a feljelentés pontjainak nagyobbik részében a nyomozás megszüntetéséhez vezettek, és ez nem teszi számára lehetővé, hogy a jövőben teljes értékű munkát folytasson". Laborc Sándor ezért Ficsor Ádám, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter útján azzal a kéréssel fordult a miniszterelnökhöz, hogy mentse őt fel tisztségéből.
A Miniszterelnöki Hivatal hétfőn közölte: Bajnai Gordon elfogadta Laborc Sándor kérését és szeptember 1-jei hatállyal felmentette főigazgatói tisztségéből. A közlemény szerint Bajnai Gordon "köszönettel nyugtázta, hogy a főigazgató szolgálati ideje alatt vezetésével végrehajtott átszervezés sikeres volt, a Nemzetbiztonsági Hivatal a korábbinál korszerűbb és hatékonyabb struktúrával dolgozik, és egy sor feladat megoldásában - így legutóbb az úgynevezett Magyarok Nyilai csoport felfedésében - a rendőri szervekkel szorosan együttműködve eredményes munkát végzett". A miniszterelnök szerint az NBH tevékenysége "elismerésre talált a baráti országok hasonló szolgálatainál is". A miniszterelnök Ficsor Ádám javaslatára Balajti László dandártábornokot, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat jelenlegi főigazgatóját kívánja megbízni az NBH vezetésével.
Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő akkori tárca nélküli miniszter 2007. október 30-án jelentette be, hogy Laborc Sándort jelöli az NBH főigazgatói posztjára. Laborc Sándort 2007. december 17-én nevezte ki Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök az NBH főigazgatójának.
Laborc Sándor kinevezése előtt, 2007 novemberében több napilap is arról írt, hogy nemzetbiztonsági szakértők kockázatosnak tartják az orosz rendőrtiszti főiskola állambiztonsági szakán (vagyis a KGB-egyetemet) végző szakember kinevezését. A Magyar Nemzet azt állította, hogy az Egyesült Államok brüsszeli NATO-nagykövete arról tájékoztatta a magyar nagykövetet, hogy egy szövetséges ország kém- és terrorelhárító szolgálatának élére elfogadhatatlannak tartják Laborc Sándor személyét.
Az ellenzéki pártok tiltakoztak Laborc Sándor kinevezése ellen: a Fidesz vállalhatatlannak nevezte a jelöltet, és többször azt kérte a kormánytól, álljon el ettől a tervétől. Szilvásy György ezt követően többször megerősítette: Laborc Sándor személyével kapcsolatban szakmailag semmilyen kifogás nem merült fel, ezért továbbra is ő a jelöltje az NBH élére.
A miniszter döntésén nem változtatott az sem, hogy az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága öt szocialista igen, öt ellenzéki nem és az SZDSZ tartózkodása mellett nem támogatta Laborc Sándor kinevezését. A miniszter ezt követően úgy nyilatkozott: amennyiben Laborc Sándor C típusú átvilágítása rendben lesz, akkor a bizottság döntése ellenére továbbra is az ő kinevezését terjeszti fel a miniszterelnöknek. A főigazgató-jelölt C típusú nemzetbiztonsági átvilágítása nem állapított meg nemzetbiztonsági kockázatot, így 2007 decemberében Gyurcsány Ferenc kinevezte főigazgatónak.
A nemzetbiztonsági bizottság KDNP-s elnöke, Simicskó István a kinevezés után azt mondta: a miniszterelnök gyakorlatilag semmibe vette a parlamenti demokráciát, hiszen az elmúlt 17 évben példátlan módon, úgy nevezte ki Laborc Sándort az NBH vezetőjének, hogy őt előzőleg nem találta alkalmasnak erre a posztra a nemzetbiztonsági bizottság. Az ellenzéki politikus szerint Gyurcsány Ferenc ezzel a kinevezéssel az ország érdekeit is semmibe vette. A kinevezés elleni tiltakozásul a Fidesz és a KDNP a továbbiakban nem vett részt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésein.
Laborc Sándor neve a legtöbbször az UD Zrt.-hez kapcsolódó nyomozásokkal összefüggésben merült fel, miután ő tette az ügyet elindító feljelentést a rendőrségen 2008. szeptemberében. Ennek nyomán a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) házkutatást tartott hat helyszínen, ahol szervereket, adathordozókat foglaltak le. Az NNI magántitok jogosulatlan megismerése, államtitoksértés és számítógépes rendszer feltörése miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen. Ezen bűncselekmények vonatkozásában azonban 2009 nyarán megszüntették a nyomozást.
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) június 9-én azt is közölte, hogy a nyomozás során viszont több olyan bizonyítékot találtak a nyomozók, melyek megalapozták a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel bűntette, befolyással üzérkedés, többrendbeli hivatali visszaélés, visszaélés személyes adattal bűncselekmények gyanúját. A rendőrség közlése szerint az összesen öt különböző nyomozást a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészségek és a NNI folytatják.
Az egyik ilyen nyomozást - amelyet adócsalás és számlafegyelem megsértése miatt folytatott a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) - szintén július elején szüntették meg. A megszüntetés ellen Laborc Sándor panasszal élt, mert álláspontja szerint a bűncselekmény bizonyítására továbbra is lehetőség van, ezért a nyomozás folytatását javasolta.
