Néhány héten belül meghirdeti a tárca a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) pályázatait, de több részletet azok megjelenésével fogunk közölni – tájékoztatta lapunkat egy hónappal ezelőtt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) sajtóosztálya, amikor arról érdeklődtünk: a tavaly ősszel Belgiumnak és Spanyolországnak értékesített szén-dioxid kvótából befolyt 28,2 milliárd forintra mikor írnak ki pályázatot. Az így befolyt pénzt ugyanis kizárólag az energiahatékonyság növelésére, a megújuló energiát támogató beruházásokra lehet fordítani – az utolsó forintig. Bár lassan egy év telt el az értékesítés óta, a pályázatokra még mindig várni kell.

A válasz néhány nappal ezelőtt is a fent idézett volt, ahogy azt is szinte szóról szóra megismételték: „körültekintően eljárva fel kellett állítani egy új és bonyolult rendszert, és ez időt vesz igénybe”. Azt, hogy egészen pontosan milyen feladatokra szolgál a rendszer, nem közölték. Ami biztos: 2008 januárjától van lehetősége Magyarországnak felesleges szén-dioxid kvótáját értékesíteni, s a tárgyalások megkezdésében nem is késlekedett. Ennek eredményeképpen tavaly augusztusban és szeptemberben Belgiummal és Spanyolországgal is megegyeztünk, jó árat kialkudva a piacon (kvótánként 13-14 euróért). Azóta viszont csönd és mozdulatlanság.

© AP

A kormányszóvivő  kézlegyintéssel elintézte az elszámolás miatt tüntető Greenpeace aktivisták június 17-i demonstrációjukon hangoztatott követelését, azzal, hogy árnyékra vetődtek, a munka megkezdődött, a pályázatokat nemsokára kiírják. Ez már csak azért is érdekes, mert Oláh Lajos, a KvVM államtitkára már egy évvel ezelőtt úgy nyilatkozott (a jelenlegi kormányszóvivőhöz hasonló frazeológiával): „nyitott kapukat dönget az MDF”, amikor energiatakarékossági és energiahatékonysági beruházásokat sürget a kibocsátási kvóták értékesítéséből és azt is hozzátette: „a minisztérium kidolgozta azt a Zöld Beruházási Rendszert is, melyen keresztül a befolyt bevételeket pályázati úton kizárólag klímapolitikai célokra fordítják”. Időközben persze közbeszólt a gazdasági válság is, legalábbis erre hivatkozott az Energia Klub - Gyurcsány Ferencnek címzett - levelére válaszolva a Pénzügyminisztérium. A civileket idén áprilisban arról biztosították: a munka folyik, de tekintettel kell lenni az ország gazdasági helyzetére.

Ennek okán még kevésbé érthető, hogy miért késlekednek, hiszen a környezetvédelmi minisztérium februári sajtóközleménye éppen a gazdaságélénkítésre hivatkozva lengette be a ZBR-t: „a megújuló energia beruházásokkal zöld munkahelyek jönnek létre, vagyis a munkaerő kereslet növekedni fog az építőiparban illetve a megújuló erőforrással foglalkozó háttériparban”. Sőt: „igen sok iparágban, kutatási területen eredményeznek élénkülést (energiahatékony berendezések gyártása, kereskedelme; a beruházáshoz szükséges építőanyagok, szigetelőanyagok gyártása, kereskedelme; kapcsolódó innováció; építőipari szolgáltatások) és elősegítik ezen iparágakban, szolgáltatási területeken a munkahelyek megőrzését, egyes területeken új munkahelyeket teremthetnek”.

Egyelőre tehát várni kell a pályázatokra, amelyekkel kapcsolatban többen már előre aggodalmuknak adtak hangot az Energia Klub tájékoztatása szerint. Honlapjukon a zöld-iparban érdekelt szervezetek és cégek vezetői elégedetlenkednek, nehezményezve, hogy a kiírás miatti bizonytalankodás sokukat nehéz helyzetbe hozza, megakadályozva így egyes beruházásokat.

„Egy évvel ezelőtt kaptunk utoljára korrekt tájékoztatást, azóta viszont semmilyen érdemi kommunikáció nincsen a kormány részéről” – mondja a hvg.hu-nak Bozsó Brigitta, az Energia Klub éghajlatvédelemért felelős projektvezetője. Hozzáteszi azt is: belga civil szervezetektől úgy tudják, ott például civileket, érdekképviseleti szervezeteket is bevontak a kvótapénzek elköltésének monitorozásába. Arra a kérdésre – a minisztériumi válasz hiányában – vele kerestük a választ arra: mi tarthat ilyen sokáig. Bozsó véleménye szerint egyrészt a széndioxod kalkulálási rendszer (a kibocsátás

Szökik a pénz

Az épületetek energiahatékony átalakítása 2025-re mintegy évi 6 millió tonna szén-dioxid kibocsátás csökkenést eredményezhet, ami a jelenlegi magyar üvegházhatású gázkibocsátás 7-8 százalékát jelenti. A hazánkban felhasznált energia 38 százalékát a lakosság használja fel, ennek is több mint kétharmadát az épületek fűtéséhez és a melegvíz előállításához.

csökkentésének ellenőrzése) és a pénzek kezelésének intézményi háttere várathat még magára, bár azt ő sem érti, miért húzódhat ez hosszú hónapokig, míg a – az adórendszer átalakításakor is példaként is - sokat citált csehek pár hónap alatt beszedték és kiosztották a pénzeket.

Magánszemélyek, vállalkozások, önkormányzatok – sorolja Jakab Andrea a 31 tagot tömörítő Magyar Pellet Egyesület kommunikációs munkatársa, ki mindenki érdeklődött már náluk a pályázat kiírásával kapcsolatban (a pellet fáhulladékból és biomasszából készült granulátum, mellyel fűteni és vizet melegíteni lehet). Sokan belevágnának, de kivárnak, hiszen nem mindegy, hogy a költségek 25-30 százalékát visszaigényelhetik-e vagy sem, ráadásul még azt sem tudni, hogy újépítésű ingatlanokra is érvényes lesz-e a pályázat – teszi hozzá. Azt mondja, bár egyelőre gyerekcipőben jár Magyarországon a megújuló energiával foglalkozó cégek összefogása, és a ZBR-pályázatokkal kapcsolatban sem sikerül lobbizniuk, de bíznak benne, hogy nem hiába várják a kiírást.

„A ZBR garantálja, hogy a bevételek a vásárló ország számára átlátható és ellenőrizhető módon kizá­rólag kibocsátás-csökkentő programokat, beru­házásokat finanszíroznak (innen a „zöld” jelző)” – áll a 2008-2025 közötti időszakra szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában.

A magyar kvótából összesen 28,2 milliárd forintért vásárló belgák és spanyolok is kikötötték szerződéseikben az ellenőrzés jogát. „Elsőként léptünk piacra, jó áron sikerült értékesítenünk, de most már komolyan bővült a kínálati oldal a csehekkel, ukránokkal, lettekkel, az esélyesnek számító vásárlóink egy része viszont, mint Japán vagy Ausztria, vagy már lekötötte szükségletei nagy részét vagy előrehaladott tárgyalásokat folytat erről - másokkal” - mondja Bozsó Brigitta.

Megkérdeztük a KvVM-et, idén mekkora mennyiséget terveznek értékesíteni, ám erre a kérdésünkre is csak kitérő választ kaptunk: „erről a további eladási tárgyalások eredményessége miatt nem szeretnénk beszélni. Az idei kvóta értékesítés nagyon piac függő: erős kínálati piac van, ráadásul annak bizonytalan működése nehezen tervezhetővé teszi az eladásokat. Ezért fontos körültekintő tárgyalásokat folytatni a potenciális vevői körrel”.

A HVG július 8-án megjelent Brosúraszöveg című cikkében arról ír: ”A tervezett, „klímabarát otthon” és „klímabarát intézmény” című pályázatok közül egyelőre csak az előbbinek a panelalpályázata körvonalazódik, s információi szerint, a korábbi panelprogramhoz képest jelentős többletköltséget kell vállalniuk a pályázóknak. Ráadásul azt is nekik kell majd tételesen kiszámítaniuk, hogy a tervezett beruházás – a panelház külső szigetelése, a nyílászárók felújítása vagy cseréje, a fűtés és melegvíz-ellátás korszerűsítése, a nyári hővédelem, a megújuló energiaforrások felhasználása – pontosan mennyi megtakarítást jelent az üvegházhatású gázok kibocsátásában, „mérhető és ellenőrizhető” módon.