A főigazgató cáfolta, hogy azért nevezték volna ki a hivatal élére, hogy „betömködje” azokat a lékeket, amelyeken keresztül információk – többek között azok, amelyekből a Mucuska-gate lett – kerültek ki a szolgálatoktól. Leszögezte: nem a szolgálatok szivárogtattak, hanem „voltak olyan érdekcsoportok, amelyek komoly erőfeszítéseket tettek bizonyos információk megszerzésére”, és akadt olyan kolléga, aki ebben partner volt.

Arra a kérdésre, hogy honnan tudták, ki szivárogtatott a Mucuska-gate-ben, közölte: „nagyjából ismert volt, hogy ki vagy kik voltak azok, akik az ügybe belekeveredtek”. Arra, hogy ha ez igaz, akkor az elődje miért nem rúgta ki az illetőt, Laborc azt válaszolta: ezt az elődjétől kellene megkérdezni.

(Az MTI adatbázisa szerint 2005. augusztus 31-én egy internetes lap részleteket közölt Magyar Bálint oktatási miniszter állítólagosan lehallgatott telefonbeszélgetéseiből. A Szatmári-ügy vagy „Mucuska-gate” néven elhíresült történetben a kiszivárogtatással egy Romániából áttelepült, állítólag a román titkosszolgálatnak dolgozó „kémházaspárt”, elsősorban annak nőtagját hoztak hírbe, akinek a sajtóhírek szerint intim kapcsolata volt egy korábbi és egy funkcióban lévő miniszterrel, s a házaspár fideszes politikusokkal is „közvetlen, rendszeres és bizalmi jellegű kapcsolatban” volt.)

Laborc Sándor a Magyar Narancsnak elmondta: az UD Zrt.-ügy úgy kezdődött, hogy az NBH azt tapasztalta, a védett intézmények adataihoz valakik jogosulatlanul hozzáférnek, és később a lehallgatási anyagok alátámasztották ezeket az alapinformációkat.

A távozó főigazgató közölte: nem érti, hogy bár az egyik lehallgatott beszélgetésben elhangzott, hogy a felszámolás alatt álló MÁV-biztosítótól „tömérdek személyes és szenzitív adatot szereztek meg, és erről másolatot készítettek”, ez pedig törvényes úton nem történhetett volna meg, ezt mégsem vizsgálták. A főigazgató elmondta: a hivatal mérlegeli, hogy milyen további lépéseket tehet.

Érdekesnek nevezte, hogy ismeretlen tettes ellen indult a nyomozás, holott ők megjelöltek konkrét személyeket. „Úgy vélem, a rendőrség már a kezdetek kezdetén látta, hogy ebben az ügyben sokkal több van, mint amennyi egy év alatt elvégezhető. Ezért sem értem, miért született meg alig tíz hónap kutakodás után a megszüntető határozat” – fogalmazott.

Laborc Sándor panasszal élt a nyomozást megszüntető határozatok ellen, ezt azonban a Fővárosi Főügyészség a múlt héten elutasította. Laborc az interjúban kifejtette: problémásnak tartja, hogy ugyanazok bírálták el az ügyészségen a panaszát, akik utasításokat adhattak a nyomozó hatóságnak.

A kémszoftverrel kapcsolatban elmondta: olyan információ birtokába jutottak, "melyek alapján alapos volt a gyanú, hogy megtámadták azoknak az objektumoknak a rendszerét, amelyek nemzetbiztonsági védelem alatt állnak”, és „később telefonon arról beszéltek a feljelentettek, hogy miként tudnák modifikálni a különféle számítástechnikai rendszereket”. Arra a kérdésre, hogy megtalálták-e ezt a szoftvert, azt mondta: voltak és vannak arra utaló információink, hogy ilyen kémszoftvert használtak.

„A felderítési adataink, a lehallgatási anyagaink, a gyanúsított személyek működése, az, hogy milyen védett intézményekben dolgoztak, milyen adatokhoz fértek hozzá, tehát az általunk összegyűjtött és a rendőrségnek bemutatott anyagok mind-mind arra utalnak, hogy az NBH nem a levegőbe beszél. Az egyikük mindazt, amit informatikusként tud, itt tanulta meg nálunk a hivatalban, így tudjuk róla, hogy mire lehet képes” – magyarázta.

A főigazgató elmondta, hogy az egyik lehallgatott beszélgetésből kiderült: fegyvert és lőszert rendeltek, de akkor még nem fordultak a rendőrséghez, mert igyekeztek minél több információt begyűjteni. „Mégiscsak egy biztonsági cégről volt szó, amely ellen bizonyos eszközöket nem vethettünk be, mert félő volt, hogy dekonspirálódik az ügy, illetve más körülményeket is figyelembe vettünk, hiszen egy volt kollégáról nem feltételeztük, hogy elindul az utcán a fegyverrel” – magyarázta.

Laborc emlékeztetett: nem csak a fegyverek ügyében tett feljelentést, hanem adócsalás, magántitok jogosulatlan megsértése, számítástechnikai rendszerek és adatok elleni bűncselekmény, számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása és államtitoksértés miatt.

„A hivatal elsődlegesen az államtitoksértéssel foglalkozott, az összes többi körülmény viszont arra várt, hogy az általunk adott alapinformációkat már nyílt nyomozati cselekmények – házkutatás, tanúkihallgatás, a gyanúsítottak meghallgatása, szakértő kirendelése – révén bizonyítsa vagy zárja ki a nyomozóhatóság” – mondta.

Azzal kapcsolatban, hogy a vám- és pénzügyőrség miért nem jutott semmire az adócsalással kapcsolatban, Laborc közölte: az APEH bűnügyi igazgatóságán számos ilyen ügye volt (ahol hat vagy hét jogi személy van laza holdingstruktúrába szervezve), ezért tudja, hogy mit kellett volna még vizsgálni, így biztos benne, ha tovább nyomoztak volna, „igen érdekes dolgokra bukkantak volna”.

Laborc egy kérdésre válaszolva elmondta: amíg főigazgató, nem fog pereskedni, bár a Fidesz úgy hozta nyilvánosságra a lehallgatott telefonbeszélgetéseket, hogy nem kérte az engedélyét hozzá (a lap emlékeztet: az egyik beszélgetésből kiderül, hogy a volt és a jelenlegi főigazgató kikkel tartott kapcsolatot).