Az NRC Piackutató immár közel négy esztendeje méri az internetes társadalom véleményét közéletünk állapotáról és a közeljövőt illető várakozásairól. Az index 2005 őszén még 40 pont feletti (és a választások környékén az 50 pontot is megközelítő) értéket vett fel, 2006 júniusában, a megszorító intézkedések bejelentése után azonban egyetlen hónap alatt zuhant 40-ről 27 pontra. A sokáig egy szűk intervallumban mozgó index tavaly tavasszal már csak 17 ponton állt – ennél is volt azonban lejjebb: a gazdasági válság, súlyosbítva a miniszterelnök lemondásával és a jelöltkeresés körüli hercehurcával 10 pontos történelmi mélységbe taszította a NetHangulat indexet. A kormányfőcsere jó hatással volt a netpolgárok közhangulatára: április végére 8 pontos emelkedés után az index 18 ponton állt meg, a nyár beköszöntével pedig – ahogy ez a korábbi években is megfigyelhető volt – további növekedést regisztráltunk, és a mostani 23-as értéknél legutóbb tavaly augusztusban mértünk magasabbat. Kérdés persze, hogy ez a növekedés valóban a netpolgárok növekvő optimizmusát jelzi-e, vagy inkább a nyári hónapok, a politikai uborkaszezon, a strandidő és a vakáció pozitív hatásának tudható be, és az ősszel újabb csökkenésnek leszünk majd tanúi.

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében borúlátó hangulat jellemezte. A márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok mindössze 2 százaléka gondolta úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok – ez az arány jelenleg 15 százalék, ugyanakkor 81 százalék még mindig pesszimista.

Az index ezúttal a nők körében nőtt az átlagosnál nagyobb mértékben júniushoz képest (21 pontra), de még így pesszimistábbak, mint a férfiak (25 pont). Az életkori csoportok közül továbbra is az 50 felettiek a legderűlátóbbak – annak ellenére, hogy körükben 31-ről 28-ra csökkent az index értéke.

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

A főindexhez hasonlóan az ország helyzetére vonatkozó mutató is emelkedett, igaz, mindössze egyetlen ponttal. Ráadásul míg március óta a főindex 13 ponttal nőtt, addig az ország-index esetén csak 3 pontos volt az emelkedés. Ez egyértelműen arra utal, hogy a márciusi mélypont jelentős részben a bizonytalan helyzetnek (kormányválságnak, a komikumba hajló kormányfő-keresésnek) volt köszönhető, és a helyzet normalizálódásával úgy is jelentősen javult a közhangulat, hogy az ország helyzetében nem láttak igazán számottevő javulást a netpolgárok. Az internetezők júliusban a gazdasági helyzetet (5-ös skálán 1,63) és az egészségügyi ellátást (1,98) ítélték a legrosszabbnak – míg azonban előbbi estében az elmúlt hónapban pozitív változást, utóbbi esetében negatív változást érzékeltek.

Jelentős különbség figyelhető meg ugyanakkor a jelenlegi helyzetre és a jövőbeni várakozásokra utaló index között. Utóbbi 4 ponttal magasabb értéken áll, vagyis a netpolgárok egy éven belül érezhető változásokra számítanak; leginkább a gazdaságban remélnek javulást, de nemzetközi megítélésünkben, és valamelyest az egészségügyben is számítanak pozitív fejleményekre. Ellentétben a szociális ellátással, ahol az általános bizakodás ellenére sem számítanak kedvező tendenciára – sőt a jelenleginél valamivel rosszabb állapotot prognosztizálnak.

A kutatás során az internetezőket arra is megkértük, hogy ötös skálán értékeljék saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

Bár az egyéni helyzetet mutató index évekig egy viszonylag szűk tartományban mozgott (és mindvégig sokkal magasabb értéket vett fel az ország helyzetére vonatkozó indexnél), februárban drámai – 6 pontos – zuhanásról kellett beszámolnunk. A csökkenés nem folytatódott, az utóbbi hónapokban azonban a korábbinál alacsonyabb tartományban mozgott az index. A nyár ennek az mutatónak is „jót tett”, igaz, a júliusi 46 pont alacsonyabb a tavaly mért értékeknél. Az azonban feltűnő, hogy a személyes várakozások indexe május óta – immáron harmadik hónapja – 4 ponttal a jelenlegi helyzet indexe felett áll, vagyis a netpolgárok bíznak abban, hogy a következő egy évben személyes életükben érezhető pozitív változások következnek be: anyagi helyzetükben és munkájukban is számottevő javulásra számítanak 2010 nyaráig.

A nyári hónapok hatása, a közhangulat javulása az intézmények bizalmi indexének növekedésében is tettenérhető. Júliusra az összes vizsgált intézmény presztízse nőtt (még a jelenleg nem ülésező parlamenté is), ugyanakkor a változás jellemzően nem haladta meg a statisztikai hibahatárt. Az általános növekedés következtében az intézmények rangsora sem módosult: a nemzetközi szervezetek állnak a lista élén, míg a kormány, a parlament és a politikai pártok a sereghajtók.

A felmérést az NRC 2009. július 28-31. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.