Orbán Ráhel vágyott rá, közpénzből megcsinálják: NER-szálakkal, állami támogatással jön az immerzív színház
Legalább 2,5 milliárdos állami támogatással hoznak létre turisztikai attrakciónak szánt látványszínházat a Millenárison.
A héten lesz húsz éve annak, hogy a keletnémet Kurt-Werner Schultz 1989. augusztus 21-én megpróbált a családjával Magyarországról Ausztriába átszökni: felesége és kisgyermeke átjutott, őt viszont lelőtte egy magyar határőr.
Noha a 36 éves keletnémet építész haláláról azóta már film is készült Határeset címmel, a mai napig nem lehet pontosan tudni, mi is történt azon a végzetes napon. A hivatalos vizsgálat szerint Schultz felesége és hatéves fiuk már átjutott az osztrák oldalra, amikor az építész és a magyar határőr összeverekedett, a dulakodásban elsült a határőr fegyvere, a lövedék szájon találta a férfit. A 2005-ben készült Határeset címben ugyanakkor megszólalt az egykori határőr, azt sugallva, hogy ekkortájt a határon még érvényben volt a tűzparancs, azaz ő a kötelességét teljesítve lőtt a menekülni vágyó Schultzra.
Így nézett ki a híres Vasfüggöny. © Honvedelem.hu |
A keletnémet építész halálával is foglalkozó, a HVG újságírói által írt Falak című könyv emlékeztet rá: a Vasfüggöny több volt, mint elaknásított sávokból, falakból és drótkerítésekből álló határzár, hiszen az igencsak képszerű összetett szóban a "két világrend, a világ kapitalista, illetve szocialista rendszerben működő két fele közti – sokáig feloldhatatlannak tekintett – ellentét feszült". A szót azonban a közhiedelemmel ellentétben nem Churchill használta először híressé vált fultoni beszédében, hanem Hitler propagandaminisztere, Joseph Goebbels, aki egy 1945 februárjában megjelent újságcikkben lényegében megjósolta, hogy a szovjetek – Roosevelt, Churchill és Sztálin megállapodása alapján – amolyan vasfüggönyt fognak húzni az általuk megszállt területek elé. De még ez sem az első előfordulása a szó metaforikus használatának: a vasfüggöny szót ehhez hasonló értelemben legelőször Vaszilij Rozanov orosz filozófus használta egyik művében, az 1910-es évek végén. A vasfüggöny főnév eredetileg a színházi életből származik, ahol annak a fémből készült, leereszthető falnak a neveként használják, amelynek egy esetleges tűzvész tovaterjedésének megakadályozása a célja – olvasható a Falak című könyvben.
Falak |
A HVG újságírói a világ számos pontján találkoztak ember építette határfalakkal, és munkájuk során legalább ennyiszer szembesültek láthatatlan falakkal. E kötetben három tucat fallal ismertetik meg az olvasót, városfalaktól birodalmi védfalakon át a ma is épülő ember ember elleni válaszfalakig. Van ezeknek az épített határoknak egy közös vonásuk: egyetlenegy olyan masszív válaszfal sem épült még a történelemben – bármit is tervezett az építtetőjük –, amely idővel le ne omlana. Lapozzon bele a kötetbe! |
A Szovjetunió meggyengülése után az MSZMP 1989 februárjában elhatározta, hogy felszámolja az akadályrendszert. A műszaki zár lebontása májusban kezdődött, így, amikor júniusban Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter egy-egy hatalmas csípőfogóval ünnepélyesen átvágta a vasfüggönyt, az a valóságban már nem is létezett. A magyar pártvezetés azonban csak hosszas habozás után, 1989. szeptember 11-én döntött amellett, hogy azoknak az NDK-s polgároknak, akik a korábbi hónapokban az Ausztria irányában lehetséges kijutás reményében érkeztek Magyarországra, engedélyezi a távozást Nyugatra a magyar határon át.
A Vasfüggöny utolsó áldozatát, Kurt-Werner Schultzot pár nappal azután ölték meg, hogy a páneurópai piknikre Magyarországon összegyűlt keletnémetek első csoportja szabadon átjuthatott Ausztriába, és húsz nappal azelőtt, hogy Budapest végleg megnyitotta az ország nyugati határait.
Legalább 2,5 milliárdos állami támogatással hoznak létre turisztikai attrakciónak szánt látványszínházat a Millenárison.
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Bár Donald Trump amerikai elnök hétfő este bejelentette, hogy megszületett Izrael és Irán között a tűzszüneti megállapodás, az érdekelt felek egyike sem erősítette meg hivatalosan is a fegyvernyugvási alku tényét.
Érdekes részletek derültek ki az uniós külügyminiszterek hétfői tanácsülését követően, ahol Szijjártó Péter az Oroszországgal szembeni következő szankciós csomag vétóját jelentette be, Szlovákiával együtt.
A csádi stratup- és fintechguruként ismert Adam Medellának nagy tervei lehettek Magyarországon, ám a projektfinanszírozásra felkészített magyar cége működésének első teljes évéről határidőre nem adott számot.