#vasfüggöny


Vasfüggöny #4: Van-e élet az SZFE-ügy után?

Kulturális podcastunkban színház, film és színészet után három színioktatóval jártunk utána, milyen állapotban van a független szakma utánpótlása. Megkeresésünkre Vidnyánszky Attila nem válaszolt, az SZFE új rektora, Sepsi Enikő pedig "nem akarta felhánytorgatni a múltat".


Reisz Gábor és Hajdu Szabolcs a Vasfüggönyben: A film jövője a függetlenségben van

Milyen érzések kavarognak ma egy sikeres filmesben, akinek a sikere mögött nem áll ott az állam? Hogyan lehet a legpénzigényesebb művészet a leginkább magára hagyva, és hogyan lovagolhat mégis hullámokat? Hogyan lehet inspirálódni és hogyan szólhat a film újra a filmről? Ezekről kérdezte Kovács Bálint Reisz Gábor és Hajdu Szabolcs filmrendezőt a Magyarázat mindenre megjelenése napján.


Alföldi Róbert és Zsedényi Balázs a Vasfüggönyben: „Minden, ami a színházban történik, közügy"

Az elmúlt években a kultúra legtöbbször politikai kontextusban jelent meg a hírekben. De ahogy egyre inkább a közéleti kérdések kerülnek a színpadra, annál kevesebb szó esik arról, mi történik a közönséget a művészektől elválasztó vasfüggöny mögött. A HVG új podcastjában pont ide utazunk: a Vasfüggönyben országszerte ismert alkotópárosokkal beszélgetünk minden második héten, kezdve színészektől, színházi rendezőktől és filmkészítőktől, zenészeken, írókon és képzőművészeken át egészen a művészetoktatókig, hogy megtudjuk, mit jelent a szabad és független művészet a mai Magyarországon. Az első részben Alföldi Róbert színész-rendező és Zsedényi Balázs, az Átrium egyik vezetője mesélt a független színházról.



Mitrovits Miklós: Akármi lesz a háború vége, itt egy új vasfüggöny jön létre

Nemcsak Kínának, de Amerikának sem érdeke, hogy túlzottan meggyengüljön Oroszország - erről beszélt a hvg360-nak adott interjúban Mitrovits Miklós történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Miért lehet a mérleg nyelve Oroszország? Mivé fajulhat a háború? Hol húzódik majd az új vasfüggöny, és mi lesz Magyarországon? Az interjú a hvg360-on indult vitasorozat negyedik része.


A gazdasági átmenet kérdőjelei a rendszerváltás idején – Drótvágó sorozat, 3. rész

Miközben az állami tulajdonláson alapuló tervutasításos rendszer lebontása az 1989 táján végbement átalakulás egyik legfontosabb tényezője volt, a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások résztvevői sem vették nagyon komolyan a gazdasági kérdéseket. Ma már sokan vallják, hogy a piac áldásos hatásába vetett hit – az akkori nemzetközi közhangulatnak megfelelően – az átmenet első éveiben túlzott volt. Drótvágó sorozat, 3. rész az EUrologustól.


Az 1989-es tárgyalásos forradalom – Drótvágó sorozat, 2. rész

Magyarország a keleti blokk országainak az élén indult a szabadság határainak felderítésére, és sajátos utat járt be az átalakulás során. A szovjet típusú rendszer hazai ellenzéke már évekkel a szabad választások meghirdetése előtt rivalizáló csoportokra szakadt, és ez éppúgy ősforrása lehet a demokrácia későbbi, fokozatos leépülésének, mint az, hogy a sajátos tárgyalásos jelleget öltő rendszer-átalakításból a társadalom zöme kimaradt. Az EUrologus a bő harminc évvel ezelőtti nagyszabású társadalmi átalakulást körüljáró cikksorozatának második részében a belpolitikai események kerülnek fókuszba.


A Vasfüggöny utolsó áldozata éjfekete Trabanttal érkezett Magyarországra

Nincs parancs! címmel került mozikba Szalay Péter különleges dokumentumfilmje a Vasfüggöny lebontásáról, az új Európa megszületéséről. Megismerhetünk két alezredest, aki egy adott pillanatban olyan döntést hozott, amely később történelmi események láncolatát indította el. A magyar Bella Árpád Sopron mellett, német kollégája, Harald Jäger Berlinben. Megszólal a határon utolsóként lelőtt férfi özvegye is.






Egy boldogabb jövőben senki sem él falak és kerítések árnyékában

Nemcsak a valós, hanem a mentális falainkat is le kell bontanunk ahhoz, hogy képesek legyünk a békés egymás mellett élésre. A régi, kihalt épületek nem pusztulásra vannak ítélve, hanem új élettel kell és lehet azokat megtölteni. A közkönyvtárak pedig egy város legszuperebb helyei lehetnek, ha vibráló közösségi térként tekintünk rájuk. Így látják az építészek a jelent és a jövőt: bemutatjuk a 16. Velencei Építészeti Biennále legizgalmasabb kiállításait.



Fotók: Már tervezik az osztrákok az új vasfüggönyt

Jelölőoszlopokat szúrtak le az osztrák-magyar határon Hegyeshalom közelében. A burgenlandi rendőrség szerint a kerítésépítés még csak terv, de az nem lehet, hogy a nickelsdorfi határnál az autópályán ellenőrzik az áthaladókat, és pár méterrel arrébb korlátozás nélkül bejöhetnek emberek az országba.




Amikor kerítésbontással oldottuk meg a menekültválságot

Huszonhat éve, 1989. június 27-én vágta át a „kamu-vasfüggönyt” a magyar és az osztrák külügyminiszter. Horn Gyula a világsajtó címlapjaira került, Budapest a gyakorlatban igazolta, komolyan gondolja a nyugati nyitás politikáját. A ’89-es lépésben ugyanis két egymásra torlódott menekülthullám és a páneurópai gondolat is közrejátszott. A 2015-ös kerítésépítés a szerb határon nem a Déltől, hanem a Nyugattól való elzárkózást szimbolizálja. Szegő Iván Miklós írása.