hvg.hu:  Miként hatott a gazdasági válság a gazdasági bűncselekmények alakulására?

Bezsenyi Mihály:  Jól jellemzi a helyzetet,  hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztályán lévő feljelentések száma 2008-ban az egy évvel korábbihoz képest 130 százalékkal nőtt. Idén ez a szám tovább emelkedett 20 százalékkal. Számítottunk ugyan az ügyszám növekedésére, de arra nem, hogy ez ilyen jelentős mértékű lesz.

hvg.hu: Lépten-nyomon hallani a különböző korrupciós ügyekről. Mennyire sikeres itt a bűnüldözés? 

B. M.: A korrupciós ügyek – a vesztegetések, a befolyással való üzérkedések és a hivatali visszaélések – nyomozása nehezen indul el, mert rendszerint ismeretlen tettes ellen tesznek feljelentést. Elsősorban persze olyan emberekről van szó, akiket elbocsátottak egy cégtől vagy hivataltól, vagy akik már nem dolgoznak a feljelentettnél. Ők sok esetben részinformációkat adnak, ami miatt csak hosszas nyomozás után bizonyosodik be, hogy történt-e vagy nem történt bűncselekmény. A nálunk folyó büntetőeljárásokban egyébként a legnehezebb az előny nyújtásának a bizonyítása, hiszen az adok-kapok térben és időben elkülönül, vagyis nem azonnal történik az előnyhöz jutás ellentételezése, hanem esetleg csak hónapok múlva. És nemcsak pénzről lehet szó, hanem egy megbízáshoz vagy egy pozícióhoz juttatáshoz, sőt, akár olyan közvetett dologról, mint egy hozzátartozó elhelyezése.

Ha a gazdasági társaságok megbízáshoz juttatását egy cégre szabják – legyen annak módja közbeszerzési vagy pályázati eljárás – könnyebben ki lehet szűrni, mint öt vagy hat évvel ezelőtt. Hiszen csak úgy nyerhet valaki, ha belső információkat tud megszerezni. Ráadásul ezekben az ügyekben az is segíti a nyomozást, hogy a vesztes szívesen fordul a hatósághoz és tesz feljelentést.

hvg.hu:  A kartellezés esetén nem hallani arról, hogy az érintettek ennyire segítőkészek lennének.

B. M.: Igen, mert mindenki részesedik valamilyen szinten a pénzből. A résztvevő cégek leosztják a munkát: az egyik megnyeri, a másik kettő pedig az alvállalkozója lesz, és így azonos érdekek mozgatják őket. Emiatt borzasztóan nehéz nyomozni ezekben az ügyekben. Közöttük akad egyébként olyan is, amely a Gazdasági Versenyhivatal feljelentése alapján indult. A kartelleken kívül nagy problémát jelentenek még az építőiparhoz kapcsolódó ügyek. Amennyiben a felépült lakásokat nem sikerül értékesíteni, és bedől a cég, gyakran nem tudja kifizetni az alvállalkozókat, ami viszont nem bűncselekmény. Ezt viszont nem látják be azok a vállalkozók, akik a pénzüket várják és feljelentést tesznek. Sok esetben egy év is eltelik a nyomozói munkával, mire kiderül, hogy nincs bűncselekmény.

hvg.hu: A csalásokkal mi a helyzet?

B. M.: Érdekes, hogy a gazdasági társaságok egy része kizárólag arra szakosodott, hogy becsapják egymást, hogy lehúzzák a másik vállalkozást. Kezdetben nagyon jó barátok, aztán amint lehet, átverik egymást. Mintha csak a rendszerváltás utáni, úgynevezett etetős csalásokat látnám viszont. Akkor még a multiknál lehetett bélyegzőre vásárolni. A csaló  vett ezt, vásárolt azt, mindig csak kisebb tételeket, amiket ki is fizetett. Aztán, amikor egy nagyobb tételt vásárolt bélyegzőre, felszívódott és sohasem rendezte a tartozását. 

hvg.hu: Mennyire gyakoriak az önkormányzati és az uniós pénzek felhasználását vitató ügyek?

B. M.: Mind a két típusban egyre több eljárás indul. Az önkormányzatok esetében a szolgáltatások megvásárlása, az ingatlanértékesítések és a beruházások tárgyában folyik a legtöbb  nyomozás. Az utóbbi  évben akadt több olyan esetünk, amikor uniós támogatással járó pályázattal keresték meg az önkormányzatok vezetőit. Kérték a pályázathoz szükséges tíz százalékos önerőt, ami a beruházás értékétől függően több tízmillió vagy százmillió forintot tett ki, és amit aztán a csalók zsebre tettek. Akadt például egy szerencselovag, aki gazdasági társaság vezetőjeként pályázatírásra jelentkezett be, és több vállalkozástól összesen mintegy 120 millió forintot gombolt le. A jó fellépésű, Boss-öltönyös férfi végül nem tudott meglógni a felelősségre vonás elől, mert a telefonhasználat lebuktatta őt.

hvg.hu: Vannak-e új módszereik a bűnözőknek?

B. M.: Ismét előkerültek a közraktárjegyek, amelyekkel úgy akarnak hitelekhez jutni, hogy mögöttük valójában semmi sincs. Vagy előfordult az is, hogy volt ugyan áru, de a minősége miatt semmit sem ért. Tapasztaltuk azt is, hogy a közraktárjegyekkel elkövetett ügyletekhez sokszor biztosítási csalások is kapcsolódnak. A régi módszerek mellett újak tűntek fel, így a számítógéphez, az internethet köthető bűncselekmények, illetve az emelt díjsa sms-kkel elkövetett visszaélések. A rendszerváltás óta eltelt húsz év alatt szigorúbb lett a szabályozás, és emiatt a bűnözők is felkészültebbekké váltak. Ebben az is benne van, hogy amennyiben a bűnöző maga nem rendelkezik a kellő ismeretekkel, akkor alkalmaz megfelelő szakembereket: ügyvédeket, könyvelőket, közgazdászokat. A jogszabályi hézagok nyújtotta lehetőségekkel még könnyebb élni az önkormányzatok, a bankok, a minisztériumok és a hivatalok belső információival felvértezve, ezért a kapcsolatok szerepe felértékelődött és ma is az urambátyám világ jellemző Magyarországra. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mindenki,aki ezeken a helyeken dolgozik, belső információval segíti a korrupciót. A bűnözők célja ugyanaz: minél több pénzt leszakítani. Kétségtelen viszont, hogy a tíz-tizenöt évvel ezelőtt, bűnös úton szerzett és időközben kifehérített vagyonokkal már nem tudunk mit kezdeni.  

hvg.hu: És mi a helyzet az offshore vállalkozásokkal?  

B. M.: Manapság újra foglalkozik a közvélemény az offshore cégekkel, pedig a rendszerváltás óta mindig is divat volt ilyen cégeket alapítani a tulajdonosi háttér elfedésére. Ez egyébként nem törvénytelen, hiszen a jogalkotó engedi az offshore cégek létrehozását. Az adóelkerülő vállalkozásoknak utána lehet menni, de hosszadalmassá teheti  a nyomozást az, hogy az államközi jogsegélyegyezmények betűit betartva kell eljárni.

hvg.hu: Mit lehetne tenni, hogy csökkenjenek a gazdasági jellegű bűncselekmények? 

B. M.: Elsősorban komoly ellenőrzésekre és szankciók kiszabására volna szükség, hiszen, ha az uniós pénzekkel kapcsolatban bármiféle visszaélésre fény derül, az Európai Unió keményen visszafizetteti az összeget. Az ellenőrzéshez viszont – az ügyek számának emelkedése miatt – meg kellene növelni a gazdaságvédelmi nyomozóhatóságok kapacitását, bár, ahogy mondani szokták, nincs olyan szekér, amire nem fér fel még egy szalmaszál. Fontos lenne a gazdaságvédelmi egységek megerősítése is, a felderítéssel együtt, hogy elmélyültebb és minőségibb legyen a munka. Jelenleg 10-12 akta van egy nyomozó kezében, akad olyan ügy is, amelyikben a házkutatások során gyakran szobányi iratokat foglalunk le. Ez hosszan tartó, egyáltalán nem látványos, ám annál keményebb munkát ad a kollégáknak, ezért halad gyakran lassan a nyomozás az eljárásokban, és nem azért, mert malmozunk.

hvg.hu: Mi a legjobb módszer a tettesek felderítésére? 

B. M.: Egyszerű. Meg kell találnunk, hol az érdek és hol a pénz. Mindig ezt mondom a munkatársaimnak: ha végig tudjuk követni a pénz mozgását és az érdekek alakulását, akkor ráakadunk a bűnügyek megoldására. Hozzátenném, minden gazdasági visszaélési ügy nyomozása egy tanulási folyamat, mert a jogszabályok folyamatosan változnak, új kiskapuk nyílnak. Ezeket pedig figyelnünk kell, mert a ravasz bűnözők azonnal élnek a lehetőségekkel. Régen is vagány, vagabund emberek voltak egyébként a gazdasági bűncselekmények elkövetői, de sohasem voltak annyira gátlástalanok, mint manapság.