1933-ban Bukarestben tartottak egy roma-konferenciát, amelyen elhangzott: össze kell fogni a világban szétszóródott cigányságot. Az őket összefogó zászlóról is szó esett, ám ekkor még csak a két színről, a zöldről és a kékről döntöttek – mesélte Tegzes Ferenc, a Baranya Megyei Levéltár nyugalmazott főlevéltárosa néhány nappal ezelőtt a roma zászlóról tartott, Vándorút – cigánysors a Kárpát-medencében című pécsi konferencián.

A zászlóról végül 1971-ben, egy London közelében, kilenc ország részvételével zajló összejövetelen döntöttek. Jelen volt Csehszlovákia, Írország, Franciaország, Jugoszlávia, Spanyolország, Nagy-Britannia, Németország, Finnország és Magyarország is. Szociális ügyekről, oktatásról, a romák ellen elkövetett háborús bűnökről, kultúráról és nyelvoktatásról beszéltek a konferencia résztvevői, akik a romák jelképeit is jóváhagyták. Ekkor és itt döntöttek arról, hogy a cigány kifejezést váltsa fel a roma. Himnuszuk mellett zászlójukat is elfogadták.

A zászló felső sávban megjelenő kék színe a végtelenre, a szabadságra, a lehetőségekre, a mennyországra utal, illetve a keresztényeknek Istent, míg a muzulmánoknak Allah jelentését is hordozza. Az alsó sávban szereplő zöld pedig a földre, a növényekre, ezek szeretetére, a földi élet kötöttségeire, a lehetőségeknél szűkebb mozgásteret jelentő adottságokra utal.

A zászló közepén szereplő vörös színű kerék utal az indiai származásra csakrakerékként, ahogy a ciklikusságra, a vándorlásra, újjászületésre is. Színe a vért szimbolizálja, egyrészt mint a testet éltető elemet, másrészt a kiontott életek jelképe, a roma-áldozatokra is emlékeznek ezzel.

A roma - bár egységes nép -, de annak az országnak a polgára, ahol él, nem céljuk önálló állam alapítása, ezért is nincs címerük – mondta el előadása végén Tegzes Ferenc.