A kormány még augusztus 26-i ülésén hatalmazta fel a miniszterelnököt arra, hogy "ha a helyzet úgy kívánja", indítsa meg ezt az eljárást - mondta Szollár Domokos, hozzátéve: a helyzet ezt most kívánta meg.
   
A tájékoztatás szerint az eljárás megindításával Magyarországnak az a célja, hogy az ügyet jogszerűen és megnyugtatóan zárja le annak érdekében, hogy hasonló incidensre a jövőben sehol Európában ne kerülhessen sor, és az uniós polgárok szabad mozgására vonatkozó európai irányelv, amely az unió működésének egyik alapköve, a jövőben egységes értelmezést nyerjen minden érintett országban. 
   
Közölte, a kötelezettségszegési eljárás megindítása semmilyen formában nem érinti a Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök közötti szeptember 10-i, szécsényi megállapodás végrehajtását. Ezzel párhuzamosan Magyarország kész az együttműködés széles körű fejlesztésére Szlovákiával, a közös szécsényi nyilatkozat szellemében - tette hozzá.
   
Emlékeztetett arra: Sólyom László köztársasági elnök augusztus 21-én egy társadalmi szervezet meghívására érkezett volna Révkomáromba, azért, hogy beszédet mondjon Szent István szobrának avatási ünnepségén. A szlovák külügyminisztérium az uniós polgárok szabad mozgására vonatkozó irányelvére hivatkozva, szóbeli jegyzékben tagadta meg a magyar köztársasági elnök belépését Szlovákia területére.
   
A kormányszóvivő visszaidézte, hogy a magyar külügyminisztérium augusztus 24-i szóbeli jegyzékében sérelmezte az eljárást, és nyomatékosan kérte Szlovákiát a történtek tisztázására. Szlovákia szeptember 17-én jegyzékben válaszolt, mely szerint nem osztja az uniós irányelv értelmezésére vonatkozó magyar álláspontot, és továbbra sem adott elfogadható indoklást arra, miért tagadták meg köztársasági elnök belépést Szlovákiába.
   
Szollár Domokos felidézte, a két ország kormányfőjének szeptember 10-i szécsényi találkozóján mindkét fél fenntartotta eltérő álláspontját a kérdés jogi megítéléséről, és sajnálkozásukat fejezték ki az elmaradt látogatás körülményei miatt. A hasonló helyzetek kialakulásának megelőzése érdekében szakértőket kérték fel, hogy közösen dolgozzanak ki egy javaslatcsomagot a jövőre vonatkozóan. 
   
Ezután Balázs Péter külügyminiszter írásbeli véleményt kért és kapott Jacques Barrot-tól, az Európai Bizottság alelnökétől, az EU bel- és igazságügyi főbiztosától, majd a kormány úgy döntött, hogy az Európai Bizottsághoz fordul, s kéri, hogy a testület a közösségi jogi szempontból vizsgálja meg a szlovák jogszabályokat és azok alkalmazását, valamint a közösségi jog megsértése miatt indítsa meg kötelezettségszegési eljárást.