Az adórendszerben fontos az egyszerűség, de emellett a családokat mindenképpen támogatnia kell, hiszen az egy "tarthatatlan helyzet, hogy az adórendszer nem veszi figyelembe azt, hogy valaki a keresményéből egymaga él meg, vagy esetleg eltart belőle két-három gyermeket" – nyilatkozta a Ma reggel című műsorban Orbán Viktor október elején. A legnagyobb ellenzéki párt első embere a sokáig bojkottált Nap-kelte leváltása után néhány nappal már a stúdióban volt és az egykulcsos adóval szemben éppen a családi adózás mellett tette le voksát.

Ekkortájt nyilatkozta Varga Mihály, Fidesz-alelnök és volt pénzügyminiszter, hogy pártjában jelenleg két koncepció fut egymással párhuzamosan: a családi adózás rendszere, illetve az egykulcsos adóztatás, s a választási program elkészültével derül ki a Fidesz végleges álláspontja. A politikus akkor azt is hangsúlyozta, ő maga el tud képzelni olyan megoldást, amely egyszerre érvényesíti a demográfiai és az adózási szempontokat. Ezért is lepte meg lapunkat, hogy a párt sajtóosztályán egyetlen, a Fidesz adózási koncepciójáról nyilatkozni tudó alanyt sem tudtak javasolni.

© Stiller Ákos

A KDNP viszont már 2007-ben benyújtott egy - végül a parlament által eltasított - törvénycsomagot, amely két év alatt vezette volna be a családi alapú személyi jövedelemadózást. A tervezet szerint azok a házaspárok, családok, egyedülállók lettek volna jogosultak erre, akik legalább három kedvezményezettet (jellemzően gyermeket) tartanak el. A koncepció érdemben azóta nem változott, de szükség szerint frissítik a tervezetet, amely mellett a „párt minden parlamenti képviselője elköteleződött és várhatóan a párt egyik legfontosabb kampányeleme lesz” - tudtuk meg Rétvári Bencétől, a KDNP politikusától.

Csaladiadozas.hu

A KDNP támogatta Brankovics István Alapítvány és a Fidesz támogatta Polgári Magyarországért Alapítvány együttműködésével létrehozott csaladiadozas.hu kalkulátort is kínál az oldalra látogatóknak, amivel az érdeklődők kiszámolhatják, mennyivel több pénz maradna a zsebükben, ha családi adózás lenne Magyarországon a jelenlegi rendszer helyett. Angyal József adószakértő szerint viszont nem rekonstruálható pontosan, minek alapján számol a kalkulátor, s kérdés az is, hogy mi értelme van egy ilyen kalkulácónak, ha egyelőre azt sem tudhatjuk, milyen paraméterekkel vezetnék be a családi adózást. "A kalkulátor az alapján a törvényjavaslat alapján számol, amelyet a KDNP 2007-ben a Parlament elé terjesztett. A törvényjavaslat értelmében a családi adózás egy választható adózási formában kerülne bevezetésre fokozatosan, 3 lépcsőben. A kalkulátor a törvényjavaslat legutolsó hatálybaléptetés szerinti adózási paramétereivel számol. Eszerint ötsávos adótáblával, a legalacsonyabb 16 százalékos, a legmagasabb 48 százalékos sávban" - reagált lapunknak Fülöp Attila a honlap főszerkesztője.

A családi adózás lényege, hogy a család tagjainak jövedelmét összeadják, ami így összevont adóalapként szolgál. Ebből számolják ki a befizetendő adót, melynek kikalkulálását befolyásolja, hogy hányan élnek a befolyt összegből: vagyis a jövedelmet elosztják a családban élők számával. „A családban felnőtt emberek a társadalom hasznos tagjaivá válnak, járulékot fognak majd fizetni, a bűnözési hajlam is kisebb a körükben” - magyarázta a politikus a családok melletti kiállását.

Persze egy ilyen rendszerben célszerű azt is tisztázni, hogy milyen egységet tekintünk egy családnak, s kit tekintünk a család tagjainak, beletartozik-e például a nagyikánk. A KDNP-s javaslat az élettársi viszonyban élőknek nem kínálná fel a kedvezményes adózás lehetőségét.

Rétvári elmondta, hogy tervezetük szerint a családi adózás opcionális lenne, tehát azok, akiknek számára nem kedvező, maradhatnánk a „hagyományos” adórendszerben. „El kell dönteni, hogy hány gyerekes modellt preferál a társadalom, ők kapnák a legnagyobb kedvezményt, s a mi számításaink szerint a középosztály járhatna vele a legjobban” - magyarázta. 

Egyes számítások szerint a magasabb jövedelműek számára lenne igazán előnyös a családi adózás, így kíváncsiak voltunk arra is, milyen jövedelemszinttel számolnak. "Kétkeresős család esetén bruttó 180 és 300 ezer forintos fizetéssel kalkulálunk" - mondta a KDNP-s politikus, a kismamabérlet atyja, megtoldva mondandóját azzal is, hogy végeredményben egykeresős családokban gondolkodnak, hiszen „az egyikük otthon van, gyereket nevel és így csak a másik tud dolgozni”.  A törvénytervezet kidolgozásakor arra is nagy hangsúlyt fektettek, hogy a gyerekvállalás mellett munkára is ösztönözzenek, emelte ki a politikus, vagyis, ahol senki nem dolgozik, ott - értelemszerűen - a családi adózás sem juttathat kedvezményeket.

Az ellenzéki párt előszeretettel emlegeti a francia modellt mint a családi adózás jól sikerült változatát, ám azt a KDNP-s politikus sem tagadta, hogy önmagában az adórendszer nem elégséges a gyermekszám növekedéséhez, jól működő bölcsőde- és óvodahálózat és a kisgyermekes anyukák számára elérhető munkaerőpiaci lehetőségek is kellenek a gyerekvállalási kedv növeléséhez. Egymásnak feszül tehát a dolgozó kisgyermekes anyuka és az otthon maradó, három-négy gyereket vállaló szülő képe. Míg az első a szocialisták víziója, addig utóbbi a jobboldali pártok vesszőparipája. Úgy tűnik, tőlünk nyugatabbra valahogy integrálták a kettőt.

Nem támogattuk annak idején a KDNP-s javaslatot, mert az a fiatalok, pályakezdők rovására csoportosította volna át az adóterheket – mondta lapunknak Kékesi Tibor szocialista képviselő, a költségvetési bizottság tagja. A politikus azt mondja: a magyar adórendszer jövőre már „kvázi egykulcsos” lesz, az „adózók 95 százaléka 5 millió forintig kedvező adókulccsal adózik majd, a maradék 5 százalék miatt pedig nincs értelme a családi adózás bevezetésének”. Arra a kérdésre, hogy lesznek-e válaszaik a kampányban a Fidesz és/vagy a KDNP által esetlegesen javasolt családi adózás tervére, azt mondta: egyelőre nem tudnak semmit az elképzelésről, majd ha pontos szabályokat, háttéranyagokat látnak, akkor tudnak ezzel kapcsolatban nyilatkozni. „A nagycsaládosok zömükben nem a magasabb jövedelműek közül kerülnek ki, s igen vulgáris megközelítésnek gondolom, ha azt hisszük, az adórendszer átalakítása miatt majd több lesz a gyerek” - mondta Kékesi, hozzátéve: a pénz nem boldogít, bár elengedhetetlen a boldoguláshoz.

A magyar adórendszernek elsősorban stabilitásra van szüksége - ezt már Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adószakértője mondta lapunknak, hangsúlyozva: nem az a lényeg, hogy családi vagy sem, sokkal inkább az, hogy végre kiszámítható adózási környezet legyen Magyarországon. A családi adózás bevezetése legalább két-három évet ölelne fel, és egészen „más filozófia” szerint szerveződő adórendszert jelentene, mint a jelenlegi irány. A családi adózással az egykeresős családok járnak majd jól; jobb ötlet lehetne a jelenlegi helyzetben például a társadalombiztosítási járulék csökkentése.

S ha már a számoknál tartunk. „A családi adózás akkor előnyös egy családnak, ha a házaspárok eltérő jövedelműek. Például a feleség évi egymillió forintot keres, a férj 2,8 milliót. A jelenlegi adótábla szerint a feleségnél kihasználatlan marad 900 ezer forint 18 százalékos alsó kulccsal adózó része (vagyis ha 900 ezer forinttal többet keresne, még az is a kedvezőbb kulccsal adózna), a férj viszont 900 ezer forint után (1,9 millió fölötti rész) már 36 százalék adót fizet. Ha összeadjuk a két jövedelmet és átlagos családi jövedelmet képzünk, akkor 1,9 millió az átlag, tehát 900 ezer forint után 36 százalék helyett csak 18 százalékot kell fizetni, 162 ezer forint adót megtakarít a család. A példából jól látszik, hogy a családi adózásnak csak legalább kétkulcsos adótábla mellett van értelme, de még inkább több, három-négy sávos adótábla mellett érzékelhető az előnye. Az egykulcsos adó és a családi adózás kölcsönösen kizárja egymást” - magyarázza Angyal József okleveles adószakértő. A családiadozas.hu közgazdász-főszerkesztője másként látja: "A családi adózás megvalósítására számos példa létezik. A családi adózás elve azt jelenti, hogy a jövedelemadó rendszer alapvetően preferálja a családokat, valós és érzékelhető segítséget nyújt azoknak, akik családot nevelnek. Azt, hogy az adórendszer ezt milyen formában teszi meg – hány adókulccsal, milyen adóalap számítással, stb – az már pusztán technika kérdése. A lényeg annak az elvnek a kimondása és megvalósítása, hogy a családban élő keresők kedvezőbben adózzanak, mint a nem családban élő keresők. Ez alapján tehát családi típusú adózás éppúgy elképzelhető öt adókulcs mellett, mint három adókulcs, vagy akár egy adókulcs mellett is" - mondja Fülöp Attila.

Jelen állás szerint biztosnak tűnik, hogy a KDNP a családi adózás témáját erősen megragadta, az MSZP a „kvázi egykulcsos” rendszerbe kapaszkodik. A Fidesz pedig igyekszik kitalálni, hogy melyik irányba induljon. Jó eséllyel pártpartnere ötlete lesz a nyerő, hiszen a kettőt, vagyis az egykulcsos és a családi adózást együtt a szakemberek szerint - bármit nyilatkoznak is a közösen megvalósítható elemek lehetőségéről - nincs sok értelme bevezetni.