hvg.hu: Hétfő esti, napirend utáni fölszólalásában a választójogi törvény módosításának szükségességére hívta föl a figyelmet, különös tekintettel a választókerületek lélekszáma közti jelentős különbségekre, a külképviseleti szavazásra és – ahogy ön fogalmazott – a „cédulabiznisz” anomáliájára. Ha valamit a kutya sem néz, az a napirend előtti fölszólalás. Miért nem napirend előtt tette azt meg?

Gulyás József: Egy nap frakciónként csak egy napirend előttit enged meg a házszabály. Mind hétfőn, mind kedden Gusztos Péter frakcióvezető-helyettes volt a fölszólalónk, viszont a jövő hétig nem akartam várni, hiszen már így is az utolsó utáni pillanatban vagyunk. Hiszen több alkotmánybírósági határozat kötelezi az Országgyűlést a választójogi törvény módosítására a választókerületek létszáma között meglévő jelentős aránytalanságok, az egyenlő választójog elvének sérelme a és külföldön szavazó magyar állampolgárok szavazati joga kérdésében. Továbbá az ajánlási rendszert gyökeresen átalakításáról is – melyet nem először szorgalmazok – még idén kellene dönteni.

hvg.hu: Mik az aggályai a kopogtatócédula-rendszerrel kapcsolatban?

G. J.: A mostani ajánlási rendszer nem egyszerűen szűri a jelöltállítás folyamatát, hanem a kettő plusz egypártrendszer irányába hat. Ráadásul a két nagy párt – élve az erőfölényével – messze több ajánlást gyűjt össze, mint szükséges lenne és ezt követően megteremti az ajánlószelvények piacát. 2006-ban – de azóta is, minden időközi választáson – számtalan visszaélés, konkrét bűncselekmény történt az ajánlásokkal. Egyre inkább a nagy pártok döntik el, hogy kik azok a jelöltek, akinek az indulását segítik, vagy akadályozzák – annak érdekében, hogy saját jelöltjeik esélyét javítsák, a riválisét, pedig gyengítsék. Ez persze a Jobbikra nem vonatkozik: a Jobbik – be kell látni – olyan tényezővé vált, amely önmaga képes mind a százhetvenhat egyéni választókerületben összegyűjteni a kopogtatócédulákat. Az előbb vázolt gyakorlatot föl kell számolni, különben 2010-re az ajánlószelvény-business további erősödése várható. A Szabad Demokraták Szövetsége, a Magyar Demokrata Fórum, a Lehet Más a Politika, de minden más új jelölő szervezet esetében ez egy abszolút releváns kérdés: ha levadásszák előlük a kopogtatócédulákat, az indulás föltételét sem tudják önállóan teljesíteni.

hvg.hu: A törvény ilyetén módosítása tökéletesen ellentétes a két nagypárt érdekeivel, s mivel kétharmados törvényről van szó, a törvénymódosításra semmilyen reális esély nincs. Jól látom tehát, hogy a napirend utáni fölszólalásának semmi más értelme nem volt, mint rámutatni a két nagypártnak az SZDSZ számára káros politikai összejátszására?

G. J.: Nem. Egyrészt ez az ügy korántsem az SZDSZ-ről szól. Meggyőződésem szerint az alapvető demokratikus normák érvényesüléséről, a választások tisztaságáról van szó. Másrészt szeretnék annyira naiv lenni, hogy ennek az ügynek a nyilvánosság elé vitele és a két nagypárt színvallásra késztetése segíthet az ügyön. Valljanak szint a két nagy párt képviselői: érdekeltek-e a mostani, igazságtalan és tisztességtelen rendszer fönntartásában!

hvg.hu: Érdekeltek. S akkor mi van?

G. J.: Akkor ezt mondjuk ki. Ez egy erős üzenet a demokratikus elkötelezettségű választópolgároknak, akiknek lesz lehetőségük mérlegelni, hogy teljesen a kettő plusz egypártrendszer irányába mozdul el a magyar politikai struktúra, vagy a demokratikus alapértékeket, a jogállamiságot – benne a liberális minimumot is –, a tiszta versenyt képviselő szereplőkre is szükség van az Országgyűlésben.

hvg.hu: Fél év van a választásokig. Nem úgy volna illő, hogy egy ilyen törvénymódosítás ne közvetlenül a választások előtt lépjen életbe? Tételezzük föl, hogy a kétharmados parlamenti többség elfogadná az ön javaslatait. Nem az volna-e a fair, ha a törvénymódosítás – mondjuk – 2010. július 1-én lépne életbe?

G. J.: Ebben az esetben ellenkezőleg. Mint arra utaltam, éppen mulasztásos alkotmánysértést követ el az Országgyűlés. A választókerületek lakosságszáma és a külképviseleteken történő választás tekintetében alkotmányos kötelezettségünk, míg az ajánlási rendszer esetében – az alapvető demokratikus normák okán – közös felelősségünk, hogy a tavaszi választásokat már a módosított törvény szerint rendezzék meg.

Szegő Péter