Tóta W.: A nemfideszes büszkeség napja
Nincs hatalmuk felettünk.
Jogi lépéseket helyezett kilátásba a Magyar Televízió (MTV) vezetése, mivel a Nap-kelte átlépte a szerződésben rögzített maximális reklámidő-mértéket – közölte a köztelevízió menedzsmentje pár héttel ezelőtt. A megállapodásban szereplő 19 helyett „éveken keresztül” 22 percnyi hirdetést sugárzott a naponta 190 percnyi műsort adó produkció – írták közleményükben. A producer Gyárfás Tamás erre úgy reagált, csak egy korábbi, azóta érvényét vesztett szerződés tartalmazta a 19 perces korlátot, a 2006-os és a Medveczky Balázs alelnök által aláírt 2008-as már nem. A producer szerint félreszámolták a reklámperceket, olyan mini-főcímeket is belekalkulálva, amely a médiatörvény szerint nem része a reklámidőnek.
A Gyárfás cége, az St. Plusz kft. és a a televízió között született (idén januártól megújított) szerződésnél azonban fontosabbak a médiatörvény rendelkezései, eszerint pedig az egy órára jutó előírt reklámidő közszolgálati tévé esetében maximum hat perc lehet. Ennek túllépése esetén pedig az ORTT természetesen a műsorszolgáltatót, vagyis a köztévét bünteti. A Nap-kelte adása naponta 5 óra 50 perckor kezdődött a "bármiként számolt" egy órával tehát lehetett sakkozni. Amit azonban nem mindig sikerült kivitelezni.
Az elmúlt másfél évben a köztévé sorozatban fizette Gyárfásék után a reklámidő-túllépés emiatt kiszabott bírságokat. Az ORTT honlapján szépen sorakoznak az utóbbi két év reklámidő-túllépései. Egy 2008 áprilisi esetért 45 ezer forintra, egy 2008 augusztusiért 80 ezer forintra, egy 2008 szeptemberiért 120 ezer forintra, egy 2008 októberiért 222 688 forintra büntette a hatóság a köztelevíziót. A fentiek mellett – az ORTT közlése szerint – két idei ügy is folyamatban van egy augusztusi és egy szeptemberi reklámidő-túllépésről. A büntetéseket az MTV a St. Plusszal kötött szerződés értelmében tovább hárította a Nap-kelte produkcióra.
A köztévé azt állítja, az St. Plusz Kft. azt a reklámidő-kontingenst lépte túl, amelyben megegyeztek. Az interneten közzétett szerződésben csupán annyi áll, hogy az St. Plusz is betartja a médiatörvényt, illetve a műsor első és utolsó fél órájában legfeljebb 3 percnyi reklámot sugároz. Így ugyanabban az órában az MTV még három percet értékesíthet. Számításaink szerint így 190 percnyi Nap-keltére 21 perc reklámidő jut.
A Gyárfás-produkciót egyébként nem csak emiatt büntette meg az ORTT: 2007-ben egy Gergényi Péterrel készült interjúról találta úgy, hogy a volt főkapitány túl sokat emlegeti saját utazási irodája versenyképes árait, egy másik esetben ugyanabban az évben pedig az MKB-ösztöndíjasokról szóló anyag tűnt a bank felé túl lelkesnek. Csak az első esetben szavazta meg az ORTT a büntetést.
Ugyancsak emlékezetesek azok a történetek, amelyeket lapunk írt meg két éve: éveken át több millió forintot fizetett ki az St. Plusz Kft.-nek a Fővárosi Vízművek, a Fővárosi Gázművek és a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. azért, hogy vezető munkatársait stúdióbeszélgetésre hívják be a Nap-keltébe. A cégek egy péntekenként futó rovatban beszélgethettek a műsorvezetőkkel, de a műsor készítői egyetlenegy ilyen interjúnál sem jelezték az adásban, hogy a szereplésért a beszélgetőpartner által képviselt közműcég fizetett, a Fővárosi Vízművek például beszélgetésenként egymillió forintot. Gyárfás akkor úgy reagált, nem tartja problémásnak a közműcégekkel kötött „gazdasági megállapodásokat”, szerinte nem sértettek médiatörvényt. Az MTV ugyan két éve vizsgálatot is indított az ügyben, ám végül arra jutottak, az említett közműcégekkel kötött szerződések hirdetési felületre vonatkoztak, nem pedig arra, hogy a műsorban szerepeljenek meghívott vendégként. Holott a vásárolt stúdióbeszélgetések ügye 2004-ben a Fővárosi Vízművek egyik igazgatósági ülésén is napirendre került. Az egyik igazgatósági határozat szerint a közműcég akkori igazgatósági elnöke arra kérte a menedzsmentet, hogy ne szerződjön az St. Plusz Kft.-vel.
K. G.
