Azt szeretnék megtudni, hogy ki adta be a hétvégi egyik budapesti aukcióra a Kecskeméti Zsidó Hitközség szent egyletének halotti könyvét, a Segesvári Zsidó Hitközség halálozási anyakönyvét és a Nagyváradi Zsidó Hitközség születési anyakönyvét, amelyek "nagy muzeális értéket" képeznek - mondta.
Nem juthatott legálisan az iratokhoz, aki azokat bevitte az aukciósházba, mert a dokumentumok egykoron a kecskeméti hitközség tulajdonában voltak. Azt sem tudni, hogy a lopás mikor történt, mindenesetre tény, hogy a holokauszt alatt tűnt el a legtöbb ilyen típusú irat - folytatta. Zoltai Gusztáv rámutatott: az árverés egyébként adatvédelmi aggályokat is felvet, mert személyiségi jogokat sért azzal, hogy az egyes hitközségi tagokra vonatkozó adatokat hozzáférhetővé teszi.
Mazsihisz: Elfogadhatatlan
A Mazsihisz közleményében elfogadhatatlannak tartotta, hogy "továbbra is ellenőrzés nélkül folyik a magyar történelem részét képező zsidó iratanyagok kiárusítása különböző árveréseken". Ez a példa is mutatja, hogy "egyértelmű törvényi szabályozás hiányában szabadon folyik a magyar múlt kirablása, a közös történelem emlékeinek kiárusítása" - közölte.
A Mazsihisz egyúttal felhívta a törvényhozás és minden érintett állami szerv figyelmét, hogy tegye meg a szükséges lépéseket "a muzeális értékű iratokkal való kufárkodás megakadályozására, függetlenül attól, hogy azt ki követi el, abban kik vesznek részt".
MÉH-telepről mentették ki az egyik iratot
Az aukciósház képviselője ugyanakkor azt mondta az MTI megkeresésére, hogy a három tétel egyikét, a kecskeméti kézzel írt űrlapokat sok éve vásárolták egy illetőtől, aki pedig egy MÉH-telepről mentette ki azokat, meglehetősen rossz állapotban.
A másik két tételt egy erdélyi vásáron vették, amiről tanúsítványuk is van. Ezek a tárgyak "ebek harmincadján voltak", kidobták azokat, nem törődtek velük. Így ezeket az értékeket az aukciósház megmenti azzal, hogy gyűjtőknek, kutatóknak eladja azokat - mondta az aukciósház vezetője.
