Mit csinált a magyar rendőr 1956-ban?

1947-ben indult a Magyar Rendőr, a Belügyminisztérium hivatalos folyóirata, amelyet csak „belsős dolgozók” kaptak meg, újságárusokhoz nem került ki. A lap feladat az volt, hogy a rendőrség életéről tájékoztasson, s tette is ezt 43 éven keresztül. Az újság fotóriporterei több ezer olyan tudósítást készítettek, amelyek nagy része sosem jelent meg nyomtatásban.

A negatívokból azokban fennmaradt egy olyan egyedülálló gyűjtemény, amely rendszerváltáskor kis híján megsemmisült, végül azonban a Magyar Fotográfiai Múzeumba került. Az OSA Archívum pedig felvállalta, hogy digitalizálja és katalogizálja a felvételeket, amelyek  közül most már 13 ezer felvétel egy honlapon is megtekinthető.

Jelenleg nyolc év anyagát lehet megtekinteni a magyarrendor.hu-n. „Az 1948-ban induló gyűjteményből az 1954-55-ös év egyelőre hiányzik, nem található a site-on, mert úgy gondoltuk, a történelmünk szempontjából fontosabb, ha 1956-57-et vesszük előre”- mondta Tamási Miklós, az OSA Archívum munkatársa.

Urbán Tamás, a gyűjtemény kurátora mentette meg az 1948 és 1989 között készült kópiák gyűjteményét az enyészettől, mert a rendszerváltás után megszűnő lap egykori negatívjait nem volt hol tárolni. Megőrzésre a Magyar Fotográfiai Múzeumba került, ahol szakszerű körülmények között őrizték, de ez csak állagmegóvásra volt elég. Az anyag digitalizálását a kurátor kezdte meg, amikor egy, a rendőrségi fotógráfia történetét feldolgozó ösztöndíjat nyert el.

A Magyar Rendőr fotósainak elsődleges feladata a rendőrségi kötelékébe tartozók életének dokumentálása volt. Ma már azonban sokkal érdekesebb egy forgalomirányító rendőrt ábrázoló sorozatot nézegetve szembesülni azzal, hogy milyen volt például a korabeli Astoria. De igaz ez a vidéket ábrázoló anyagokra is, tulajdonképpen különleges korképet adnak ezek a fotók arról a negyven évről – magyarázta Tamási Miklós. A több mint 40 év alatt készült felvételek kétharmadát nem közölte a lap, összesen 18 ezer tekercz Leica negatív maradt meg, de még ennél is több, legalább 20 ezer riportot készítettek a fotósok országszerte – magyarázta a történész. Eseménynaplót is mutatott Tamási, amelyben azt rögzítették ki, hol, miről készített fotóriportot. Ezek egy része azonban megsemmisült, ami maradt, annak is egy része hiányos.

Igazoltatás, házkutatás, szántás ás vetés rendőri ellenőrzés, művelődik a család, női teke, bilincselési gyakorlat - néhány téma azokból, amelyekről ötvenes években készült fotósorozatokat nézegethetünk az oldalon. A  most induló oldalon van kereső is – helyszín, fotós, év vagy éppen keresőszó segítségével akadhatnak a képekre a userek. Sok munka és pénz kell, ehhez támogatókat keresünk – mondták a szervezők, arra utalva, várhatóan 3-4 havonta frissül majd kronologikusan az oldal, de ez sokban múlik a rendelkezésre álló kapacitásukon.

Lapunk kérdésre, miszerint történetekkel, visszaemlékezésekkel tervezik-e kiegészíteni a gyűjteményt, azt a választ kaptuk: jó lenne és remélik erre sor kerül majd, de egyelőre nincs rá kapacitás. A pócspetri, a katolikus egyház befolyását megtörni szándékozó koncepciós perről szóló fotókhoz azonban már most is van történet, ahogy az 1947-es tisztavatást bemutató fotósorozat kapcsán a Kossuth Akadémiáról is mesélnek a honlap szerkesztői. „Az utolsó utáni pillanatban vagyunk, mert nagyon sok, akkor élő, az embereket, történeteket élő rendőr, szereplő már nincs közöttünk”- mondta Urbán Tamás, hozzátéve: a korabeli autók, fegyverek, fokozatok leírásában segédkezőket szívesen látja.