Hadházy Sándornak, Visegrád fideszes polgármesterének, saját bevallása szerint, még senki sem szólt, hogy készüljön, mert a városa 2011-ben fontos nemzetközi találkozók színhelye lesz. Pedig várhatóan a Dunakanyar e történelmi településén üléseznek az év tavaszán az EU védelmi, külügy-, majd egészségügyi miniszterei, amikor Magyarország veszi át az unió soros elnöki tisztét. Holott talán Visegrád az egyetlen a jelentősebb városok közül, amelyért különösebben senki sem kilincselt. Miután a 2011 januárjában induló 18 hónapos spanyol–belga–magyar csoportos elnökség stratégiai keretprogramját hétfőn elfogadták az EU külügyminiszterei, idehaza élesbe fordult a 2011 első félévében Magyarországra jutó elnökségi periódus politikai és technikai részleteinek kidolgozása. Nagy az esély, hogy ez az ügy is a Pécs – Európa kulturális fővárosa tervhez hasonló gigantomániába fullad, némileg nagyobb léptékben.
Bajnai Gordon miniszterelnök és környezete eredetileg úgy gondolta, a büdzsére háruló kiadások leszorítása végett a nem kötelezően Brüsszelben tartandó magas szintű rendezvények közül csak néhány esetben invitálnák Magyarországra a résztvevőket. Mindenképpen Budapesten lesz például az Európai Bizottság és a kormány közös, elnökségindító, 2011. januári értekezlete, s itt találkozik az év májusában a 27 uniós kormányfő a keleti partnerországok vezetőivel. A kormányzati tervek szerint a félév során esedékes közel negyven – alkalmanként egy-két napos – úgynevezett informális, vagyis döntés-előkészítő miniszteri találkozó közül pedig néhányat ugyancsak Budapesten, valamint Visegrádon tartanának.
Ehhez a spórolós elképzeléshez igazodnak a jelenlegi költségvetési kalkulációk is. A magyar uniós elnökségre való felkészülésre – beleértve a lebonyolító köztisztviselők továbbképzésére fordított összegeket, ideiglenes pluszmunkaerő felvételét és némi infrastrukturális fejlesztést – a 2010-es büdzsé 6,9 milliárd forintot irányoz elő, amihez további 2,1 milliárdot, ha tud, a Külügyminisztérium termelhet ki ingatlaneladásból. 2011-re ugyancsak 6,9 milliárdos irányszám szerepel. Az utóbbi hetekben a kormányra interpellációk tömege zúdult az Országgyűlésben, azt követelve, hogy a vidék nagyobb részt hasíthasson ki a rendezvényekből. Különösen nagy nyomás alá helyezte a kormányt az a zárt ajtók mögött működő, a magyar EU-elnökségi felkészülést felügyelő négypárti munkacsoport, amelyben Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese és Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője, miniszterelnök-jelöltje viszi a prímet.
Nem léteznek elemzések, kimutatások arról, hogy mekkora az országimázs-hozadéka annak, ha a fontos emberek és az őket kísérő nemzetközi újságíróhad egy-két napot eltölt egy kisebb-nagyobb vidéki városban, ahol a rendezvény miatt számottevő pótlólagos infrastrukturális és biztonsági kiadásokra lenne szükség. Tapasztalt uniós diplomaták állítják, ha egy esemény helyszínére nem lehet menetrendszerű repülőjárattal eljutni, vagy a reptértől több mint egy órát kell autózni, a miniszterek gyakran kevés felhatalmazással bíró beosztottaikat küldik maguk helyett. Ha valamelyik soros elnökség túl sok efféle – a főosztályvezetőknek kétségtelenül kellemes esti sörözéseket, a helyi sörözőknek pedig némi pluszbevételt hozó – rendezvényt iktat be, vagyis turisztikai és nem munkaszervezőként fogja fel a feladatát, a megnövekedett költségek dacára tevékenységének eredményességét, uniós tekintélyét kockáztatja.
Jellemző példaként emlegetik Szlovéniát, amely 2008-ban a fővároson kívül csak az ahhoz közeli Brdo városába korlátozta rendezvényeit. Elrettentő variációnak számít viszont Csehország, amelynek idei első félévi elnöksége a decentralizált szervezés miatt a tervezettnek a kétszeresébe, 130 millió euróba került, közel annyiba, mint az utóbbi idők egyik legdrágább elnöksége, a 2008. második félévi, 150 millió euró közpénzt felemésztő francia. Láthatólag pénz nem számít alapon kezelik a dolgot a soros elnökséget jövő januárban átvevő spanyolok is. Az idén 4 százalékos gazdasági visszaeséssel és közel 20 százalékos munkanélküliséggel küzdő José Luis Zapatero szocialista miniszterelnök a föderális berendezkedésű ország hét különböző helyszínére telepített programokat.
A Bajnai-kormány is beadta már a derekát. Budapest és Visegrád mellett szerepel a miniszteri tanácsülések valószínű helyszínei között Szeged, és bejött a képbe Balatonfüred is. A még nem végleges forgatókönyv szerint e helyszíneken 15 miniszteri szintű tanácsülést tartanának, összesen 27 ülésnappal, kulturális kísérőrendezvényekkel megtoldva. Legutóbbi, novemberi találkozóján a négypárti munkacsoport – amelynek állásfoglalását Eörsi Mátyás, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese „nem konszenzusos” megjegyzéssel látta el, és nem írta alá – egy negyedik „magas szintű” vidéki helyszín kijelölését is követelte a kormánytól, így most versenyben van még Debrecen, Pécs, Kecskemét, Eger, Keszthely és Győr. Emellett a külügy keresi a helyszínt további 150 tanácskozáshoz, amelyeken miniszternél alacsonyabb rangúak a résztvevők.
„Az EU-elnökséget fel kell használnunk arra, hogy bebizonyítsuk a lakosságnak, az EU jó dolog” – jelentette ki egy közelmúltbeli konferencián Navracsics Tibor Fidesz-frakcióvezető. Kétségtelen, hogy Magyarország az utóbbi években az egyik leginkább euroszkeptikus országgá vált. Mégis kérdés, hogy – gazdasági válság idején, az euró mielőbbi bevezetésére törekedve – az elnökségi félév reprezentációs költségeinek felduzzasztása-e a trend megfordításának legcélszerűbb módja. „Ha az agrárminiszter az elnökségre hivatkozva halászati vándorkiállításról álmodozik, ha a rendészeti tárca az elnökségi költségekbe akarja bevarrni tíz évre előre az összes páncélautó-beszerzését, ha az elnökség szerves tartozékának tekintik a bátonyterenyei roma zenei központ létrehozását, akkor a költségek az egekbe kúszhatnak” – jellemezte egy bennfentes a Pécs-szindróma megismétlődésének lehetőségét. Egyes becslések szerint a párt- és egyéb lobbisták által eddig benyújtott igények már 12 milliárd forint közelébe nyomták fel a magyar EU-elnökség jövő évi kiadásait, a 2011-es összeg pedig a 16 milliárdot is meghaladhatja, igazolva azt a Fidesz-féle állítást, amely eleve tarthatatlannak minősíti a következő évekre most betervezett költségvetési sarokszámokat.
KOCSIS GYÖRGYI
