A verseny korlátozása miatt bírságolta meg a Gazdasági Versenyhivatal az egyik legnagyobb hazai üdítőgyártót, miután kiderült, hogy minimumárat szabott meg partnereinek.
Tiltott ármegkötés miatt sújtotta 335,95 millió forintos bírsággal a Maspex Olympos Kft.-t a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa. Kiderült ugyanis, hogy a lengyel Maspex csoport magyarországi leányvállalata, amely az Olympos, Kubu, Apenta, Figo, Topjoy, Nestea, Tiger márkák mellett több alkoholos italmárka magyarországi forgalmazója is,
előírta nagykereskedő partnereinek, hogy milyen minimumáron árulhatják termékeit.
A GVH jelezte, hogy a cég az eljárás során együttműködő volt, és elismerte a jogsértést, és hogy a bírság mellett kötelezték, hogy további két évig működtesse az eljárás megindulását követően bevezetett megfelelési programot is.
Az új kormánytól kiszámítható gazdaságpolitikát vár el Kovács Ágnes. A Coca-Cola HBC ügyvezető igazgatójával abból az alkalomból beszélgettünk, hogy harminc éve kezdte meg működését a cég dunaharaszti gyára. A szakember arról is beszélt, valójában mennyi állami támogatást kapott a CCHBC – amely a Fidesz-kormány első stratégiai partnere volt – a gyártáshoz.
A versenyhatóság 2022 végén indított rajtaütéssel kezdődő versenyfelügyeleti eljárást, miután egy ágazati vizsgálat során – amikor az italforgalmazásban szokásos kedvezményrendszerek hatásait, illetve a kereskedelmi szabályozásnak megfelelést elemezték többek között az italszállítói szerződések áttekintésével – kiszúrták, hogy a partnereivel kötött szerződéseiben vélhetően meghatározta az általa forgalmazott termékek legkisebb viszonteladási árait, korlátozva ezzel a piaci árversenyt.
A GVH szerint a Maspex Kft. előírta, hogy partnerei kötelesek az általa meghatározott ajánlott minimum árakat alkalmazni, emellett az alkoholmentes italokra rendszeresen akciós árlistákat hirdetett meg és küldött partnereinek, amelyekben ugyancsak felhívta a figyelmet arra, hogy az abban szereplő ajánlott minimum árnál alacsonyabb áron nem értékesíthetnek, vagy ha mégis, akkor azt az akciós újságjaikban ne a tényleges árak feltüntetésével, hanem a hangzatos „TOP ÁR” vagy „BOMBA ÁR” jelzővel hirdessék.
A GVH röviden elmagyarázta, mi a baj az ármegkötéssel, vagy más néven viszonteladási ármegkötéssel (angolul Resale Price Maintenance vagy RPM). Ez egy olyan megállapodás a gyártók és a kereskedők között, amelyben a gyártó meghatározza a termékeinek fix vagy minimális eladási árát a fogyasztók felé. Az ármegkötés korlátozza a kereskedők közötti árversenyt, megakadályozza, hogy a boltok egymás alá ígérjenek, ami végső soron mesterségesen magasan tartja az árakat a fogyasztók számára.
Ez a gyakorlat az Európai Unióban és Magyarországon is súlyos versenyjogi jogsértésnek minősül.
A forgalmazók árképzési szabadságának korlátozása akkor is jogsértő, ha az – mint ahogyan egyes termékkörök esetében jelen ügyben is – „csak” a szerződéses rendelkezésekben jelenik meg, de a gyakorlatban tényleges minimumárak nem kerülnek meghatározásra. Az ilyen gyakorlatok is alkalmasak ugyanis arra, hogy a forgalmazók árcsökkentésre való ösztönzöttségét csökkentsék, akár az esetleges szerződésszegés elkerülése érdekében, akár azért, mert arra számíthatnak, hogy hasonló szerződéses feltételek miatt a versenytársaik sem fognak árakat csökkenteni.
A GVH jelezte, hogy az ügyhöz kapcsolódóan további versenyfelügyeleti eljárás is folyamatban van, amelyekben a Maspex Kft. mellett hazai kiskereskedelmi láncok – Aldi, Auchan, CBA, Coop, Spar, Tesco – is érintettek.
Összebeszélhetett partnereivel a Gazdasági Versenyhivatal gyanúja szerint a Kubut, a Topjoyt, az Apentát és a Nestea-t forgalmazó hazai cég. Ennek nyomán az üdítőket mesterségesen magas áron adhatták többek között az Aldiban, a CBA-ban, a COOP-ban és a Tescóban. A hatóság eljárást indított, a napokban összehangolt rajtaütéseket hajtottak végre az érintetteknél.
