Magyarország lakosságának 44 százaléka követte részbe, vagy teljesen a pécsi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program vasárnapi megnyitójáról  szóló televíziós beszámolókat, közülük 59 százalék, vagyis a teljes lakosság 25,9 százaléka a Magyar Televízió (MTV) élő közvetítését nézte - áll a Nézőpont Intézet országos, reprezentatív felmérésében. (Az MTI szerdai közlése szerint Páva Zsolt pécsi polgármester az adatokat úgy ismertette, hogy a magyarok 59 százaléka látta a tévéközvetítést, erről bővebben a keretesben írunk a cikk alatt.) A felmérést - mint a vonatkozó MTI-hírből kiderül - a pécsi önkormányzat rendelte meg, s ötszáz fős minta alapján készítették.

A felmérés azonban alighanem csalóka eredményt hozott, s ez egyből feltűnik azoknak, akik az utóbbi években kezükbe vettek magyarországi nézettségi mutatókat tartalmazó táblázatot. Ennek alapján gyakorlatilag kizárható, hogy a magyarországi lakosság 44 százaléka egyidőben megnézzen egy tévéműsort; a legnépszerűbb műsorszámokat is legfeljebb 2-3 millió ember követi egyidőben. Mivel az MTV nézőközönsége szűkebb, mint a kereskedelmi adóké, a 25,9 százalékos nézettség is valószerűtlen. 

Persze nézettséget rendszerint nem közvélemény-kutatók mérnek telefonos módszerrel, hanem az AGB Nielsen piackutató cég nézettségmérő berendezései rögzítik az adatokat azokban a háztartásokban, amelyben telepítették a készülékeket. Az ezek által kimutatott eredményekben lehet kételkedni, de a magyarországi televíziók mégis közmegegyezéssel ezt a rendszert ismerik el.

Az már valószínűbb, hogy egy-egy roppant népszerű televíziós műsorszám az éppen tévét nézők körében ekkora közönségarányt ér el, de az EKF-nyitógála nem tartozott ezek közé. Az AGB adatai szerint ugyanis - és természetesen az MTV is ezzel méri saját műsorai sikerét - 436,7 ezer ember látta a megnyitót (vagyis minden egyes műsorpercet átlagosan ennyien néztek). Ez a teljes népesség 4,7 százaléka, az éppen tévé előtt ülő közönség 9,4 százaléka volt.

Bár kereskedelmi szempontból nem számít, azért létezik egy másik mérési szempont is, az úgynevezett reach-értékek, amelyek azt jelzik, hogy egy adott műsorszámra hány néző kapcsolt át legalább egy percre. Természetesen ezek mindig magasabb értékek, mint az adott műsort teljes egészében végig nézők száma, így volna okunk feltételezni, hogy így jött össze a két és fél millió ember az EKF-nek. Ám ez sem igaz: a reach-számok szerint is csak 1,23 millió ember kapcsolt át, hogy ideig-óráig belenézzen a megnyitóba, s még maga a Magyar Televízió sem állítja, hogy ennél több nézőt vonzott volna adásuk.

A Nézőpont Intézet (akárcsak az MTV) felhívta a figyelmet arra, hogy a közvélemény-kutatások eredményeit és a klasszikus nézettségi adatokat - az eltérő módszertanból fakadó pontossági különbség miatt - nem lehet összehasonlítani. Ez igaz is: egy szubjektív, "bemondáson" alapuló közvélemény-kutatási adatsort, meg egy műszeres mérés eredményét alighanem valóban nem lehet összehasonlítani. 
 

Javítás

Szerdán számolt be arról az MTI, hogy Páva Zsolt a Nézőpont Intézet felmérésére hivatkozva azt közölte, hogy a lakosság 59 százaléka nézte a pécsi EKF nyitóünnepségét a tévében. Az intézet utóbb azt közölte, hibásan jelentek meg kutatási adataik. Valójában felmérésükben egészen pontosan a következő áll: "Az ünnepség televíziós közvetítését, saját bevallása szerint, a teljes lakosság 44 százaléka 'követte' a televízióban. Közülük tízből hatan (59 százalékuk) mindezt a Magyar Televízió közvetítésén keresztül tette. Összességében tehát a megkérdezettek negyede (26 százalék) látta, legalább részben, az élő közvetítést. Az ünnepséggel a túlnyomó többség elégedett volt. A teljes népesség 59, a saját bevallásuk szerint az élő közvetítést, legalább részben, követők 91 százaléka mondta azt, hogy 'nagyon tetszett' vagy 'inkább tetszett' neki a rendezvény."