A vezérőrnagy közlése szerint a fegyelmi felelősség, illetve két rendőr esetében a katonai bűncselekmény gyanúja is felvetődik, ezek ügyében azonban még folyamatban van a vizsgálat. Amennyiben megalapozottá válik a szolgálatban kötelességszegés gyanúja, úgy az ügyészségségnek kell eljárást indítania.     
   
Forgács Imre miniszter azt hangsúlyozta: amellett, hogy a rendőrségnek mindent meg kell tennie a vádlott kézre kerítéséért és a mulasztást elkövetőket felelősségre kell vonni, át kell gondolni azokat a tennivalókat, amelyek kizárják a jövőben a hasonló eseteket. Hozzátette, hogy február végéig kidolgozzák és a kormány elé terjesztik a házi őrizet szabályozásának módosítását. Mint mondta, a lakosság a rendőrségtől és az annak működéséért felelős minisztertől is joggal várja el, hogy ne ismétlődhessen meg a mostani eset, ne tűnhessen el egy ilyen súlyos bűncselekménnyel vádolt ember. 
   
Forgács Imre szerint törvényalkotási feladat nincs, ez tavaly megtörtént, amikor a büntetőeljárási törvényt úgy módosították, hogy hasonló súlyos bűncselekmények esetén 2010. július 1-jétől ne három, hanem négy év legyen az előzetes letartóztatás időtartama. Hozzátette: a büntetőeljárások gyorsítása érdekében bevezették a tárgyalási őrizet jogintézményét, amelynek lényege, hogy ha a terhelt egy alkalommal nem jelent meg szabályszerű idézés ellenére a tárgyaláson és magát okkal nem mentette ki, akkor elő kell vezetni és elrendelhető a tárgyalási őrizete, illetve előzetes letartóztatása. Szintén a jogszabályváltozások közt említette azt a módosítást, amely szerint nem kell megismételni a tárgyalást, ha az ügyet tárgyaló bíró vagy ülnök személyében következik be változás.
   
A miniszter szükségesnek nevezte a munkaszervezés áttekintését is. Utalt arra, hogy a rendőrség belső vizsgálatáról készült jelentés szerint Magyar Róbert eltűnésének idején a BKV-sztrájk is nehezítette a rendőrség munkáját. Hangsúlyozta: a rendőrségnek ilyenkor is készen kell állnia feladatai maradéktalan ellátására.
   
A nyomkövető eszközökkel kapcsolatban azt mondta, hogy azok bevezetése csak költséghatékonysági számítások alapján dönthető el. "Ha ez csak úgy lehetséges, hogy az több milliárd forintjába kerüljön az adófizetőknek, akkor annak jelenleg nem látom a realitását" - fogalmazott a miniszter.
   
Forgács Imre szólt arról is, hogy jelezte Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének: szükségesnek tartja, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a jövő heti ülésén foglalkozzon azoknak a bíróság előtt folyamatban lévő ügyeknek a helyzetével, melyekben bűnszervezetben elkövetett, súlyos bűncselekmények miatt folyik az eljárás, és a terheltek több mint két éve vannak már előzetes letartóztatásban. 
   
Bejelentette: a Borsod Megyei Ügyvédi Kamarához és a Magyar Ügyvédi Kamarához fordult amiatt, hogy a szökésben lévő vádlott ügyvédje egy televíziós nyilatkozatában - ahogy Forgács Imre fogalmazott - bujkálásra, jogsértésre biztatta ügyfelét. A szaktárca vezetője szerint a nyilatkozat egy európai jogállamban megengedhetetlen, méltatlan a jogászi hivatáshoz és a magyar ügyvédi kar tekintélyének is árt. A kamarákon túl a rendőrség vezetőit is arra kérte a miniszter: vizsgálják meg azt, hogy a nyilatkozat megalapozhatja-e valamely bűncselekmény gyanúját. 
   
Tóth Gábor, Budapest rendőrfőkapitánya arról beszélt, hogy az általa elrendelt belső vizsgálat kiterjedt valamennyi, összesen 94 házi őrizetesre, akiket a BRFK-nak kell ellenőriznie. Közöttük van, akit naponta egyszer, de olyan is, akit hetente vagy havonta egyszer kell ellenőrizniük. Hangsúlyozta: ezt a bíróság írja elő, s a rendőrség nem bírálhatja felül. "Nincs mód arra, hogy a rendőrség folyamatosan őrizze a házi őrizeteseket" - szögezte le a főkapitány. Hozzátette: egyrészt köti őket a bírói végzés és ha ettől eltérnek, az a vonatkozó rendelet szerint akár a terhelt zaklatásának is minősülhetne, továbbá a kapacitását tekintve sem bírná a rendőrség. Megemlítette, hogy csak tavaly 35 549 alkalommal ellenőrizték a házi őrizeteseket. 
   
A BKV-sztrájkkal kapcsolatban arról beszélt, hogy az ügyben érintett XIII. kerületi rendőrkapitányság 26 munkatársát kellett a közlekedést segítő feladatokra vezényelni, a napi szolgálatot mindössze hatan látták el. Tóth Gábor hangsúlyozta: ez nem mentesíti azokat, akik mulasztást követtek el, így hozzájárultak ahhoz, hogy a házi őrizetes ellenőrzése és eltűnésének észlelése késedelmesen történt meg. Mint hozzátette, nem terheli felelősség a rendőrséget Magyar Róbert szökése miatt, mert a jogszabály maradéktalan betartása sem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a házi őrizetben levő a lakhelyét elhagyja és megszökjön. 
   
Kérdésre válaszolva Tóth Gábor a legsúlyosabb mulasztásnak azt nevezte, hogy aznap nem adták ki feladatként a házi őrizetesek ellenőrzését, annak ellenére, hogy azt névre szólóan kellett volna meghatározni. Ez volt a legsúlyosabb hiba, mivel Magyar Róbert 16-án távozhatott el otthonából és másnap 8 óra 45 perckor ellenőrizték, majd aznap még háromszor, és csak másnap tájékoztatták a bíróságot. Hozzátette: az is hiba volt, hogy visszatértek ellenőrizni és nem azonnal jelezték a bíróságnak az eltűnést, továbbá azt nem az erre a célra meghatározott telefonszámon tették meg, hanem csak másnap és írásban. Szintén kérdésre válaszolva a főkapitány azt mondta: a felelősök között van a váltásparancsnok és a kapitányságvezető is.