Az Országgyűlés 146 igen, 178 nem és 7 tartózkodás mellett utasította el Répássy Róbert (Fidesz) módosító indítványát, amely úgy változtatta volna meg a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását kezdeményező javaslatot, hogy egyaránt büntesse a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek emberiség elleni bűneinek nyilvános tagadását. A szavazáson 50 képviselő nem volt jelen. A név szerinti szavazást az ellenzéki párt kezdeményezte.
Végül a parlament elfogadta Mesterházy Attila MSZP-s miniszterelnök-jelölt előterjesztését, a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását, és így büntethető lesz a holokauszttagadás. A szocialisták által kezdeményezett név szerint zárószavazáson 197 igen, egy nem szavazattal és 142 tartózkodás mellett fogadták el az indítványt. Az egyetlen nemmel szavazó a független Gulyás József volt.
|
A holokauszttagadó nézetek büntethetővé tétele csupán pótcselekvés, az efféle rapid válaszok helyett a politikának inkább hosszú távon illene gondolkodnia, a gondos felvilágosítás feltételeinek megteremtésére kellene helyeznie a hangsúlyt – figyelmeztetnek jogvédők. A holokauszt tagadása ettől függetlenül nem "vélemény", hanem az antiszemiták komfortérzetét szolgáló, csúnyán terjedő kitaláció. Olvassa el a hvg.hu cikkét! |
A törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, illetve kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel azt. Az új szabály a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba. Mesterházy Attila a holokauszt nemzetközi emléknapján, január 27-én jelentette be kezdeményezését, amit azzal indokolt, hogy ma Magyarországon a mindennapokban ismételten tapasztalható az antiszemitizmus, a szélsőséges újfasiszta eszmék terjedése.
Az MSZP tájékoztatása szerint a plenáris ülésen a meghívásukra részt vett Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Zoltai Gusztáv, a szervezet ügyvezető igazgatója és több holokauszttúlélő.
