Megbékélési gesztus volt Bajnai Gordon kormányfő hétfői értékelő beszéde, amely ráadásul ritka határozott hangütésben fogalmazott a Jobbik jelentette szélsőjobboldali veszélyről. Aligha volt elegáns dolog a legnagyobb ellenzéki párt részéről, hogy tagjai a beszéd közben vihorásztak padsorukban, az pedig nemigen kelthetett a választókban kedvező benyomást, ahogyan Navracsics Tibor a pártja felé nyújtott békejobbot félrelökte. Már ha egyáltalán feltűnt a napközben tévézni nem tudó választóknak ez az epizód.

Bajnai egyértelműen Orbán Viktornak üzent, amikor óva intett a jegybank vezetésének presszionálásától, s minden bizonnyal Sólyom László államfőre utalt, amikor kifejtette, hiba lett volna előre hozott választással tölteni a válságkezelő intézkedés meghozatalára fordítandó időt. Az talán már feltűnőbb volt, hogy a kormányfő beszédében az MSZP-ről és a Fideszről úgy beszélt, mint a rajzfilmbeli civakodó cipőikrekről (a történet tanulsága: mindenkinek két oldala van, az egyik oldal sem lehet meg a másik nélkül), szinte patikamérlegen osztotta a kritikát jobbra és balra, kiemelve egyúttal mindkét kormányfőjelölt demokratikus elkötelezettségét. Ezzel azonban éppen az MSZP vitorlájából foghatja ki a szelet miniszterelnökük, a szocialisták kampánya ugyanis részint éppen azt kívánja erősíteni, hogy Orbán Viktor totális hatalomra tör.

Stiller Ákos

Bajnai és az MSZP útjai látványosan különváltak. "A szocialisták körében volt egyfajta dilemma, hogy milyen mértékben támaszkodjanak kampányukban a Bajnai-kormány eredményeire, s mennyire vegyen részt a kormányfő a kampányban. Nos, utóbbiban Bajnai passzív szereplő, a szocialisták pedig inkább visszanyúltak a 2002-es osztogató, szociális ígérgetésen alapuló kampányhoz" - mondja Krekó Péter politikai elemző a hvg.hu-nak.

Amivel nehéz büszkélkedni

Amikor Mesterházy a szombati kampánynyitó gyűlésen minden politikai ellenfelének üzenetet küldött, lényegében a jelenlegi kormány sem maradt ki: a hiány lefaragását és a forintárfolyam szinten tartását mint a jólét megteremtésének eszközét, s nem mint öncélt határozta meg. Kapott persze Bokros Lajos is, amikor a szocialista jelölt az Adam Smith-féle láthatatlan kéz újfajta definícióját (nemcsak láthatatlan, de tehetetlen is) adta meg jobbára nyugdíjas aktivistákból álló közönségének.

A szombati Mesterházy-beszéd ezen szakasza mintha Orbán Viktoré lett volna, amin nincs is mit csodálkozni. "Választások előtt a pártok kampányüzenetei egyszerre konvergálnak és divergálnak. A legnépszerűbb üzenetek - mint amilyen most a bankok megregulázása és a neoliberális politika ostorozása - szinte minden párt kampányában megjelennek, senki nem meri megtenni, hogy ne ígérjen rá a másikra. No nem mintha idehaza bármikor komolyan esélyt kapott volna a széles körben neoliberális gazdaságpolitika" - magyarázza Krekó Péter, a Political Capital vezető elemzője.

Az MSZP tehát úgy döntött, hogy nem a Bajnai-kormány eredményeit hangsúlyozzák, hanem hagyományos baloldali, bár a korábbiakhoz képest szordínós osztogató programot hirdettek (a nyugdíjasok például már csak ötvenharmadik heti nyugdíjat kapnának), kihasználva az alkalmat, hogy beváltani semmiképpen nem kell az ígéreteket.

Nem okvetlenül jó megoldás azonban, hogy kampányuk a nyugdíjasokra, inaktívakra fókuszál. Krekó szerint a Bajnai-program kedvező hatásai az aktív, s adót fizető népesség körében mutathatók ki, az ő megszólításukkal a szocialistáknak esélyük nyílt volna arra, hogy vészesen öregedő szavazótáborukat átstrukturálják, ők azonban láthatóan nem most kívánják ezt meglépni.

Érthető persze, hogy a múlt eredményeit nem szívesen hangoztatják: a 2002-es választási győzelmet hozó, a gazdasági megroggyanásért fő felelőssé tett (s emeljük ki: a parlamentben a Fidesz által is megszavazott) száznapos Medgyessy-program főbb intézkedéseit éppen hét év kormányzás után, tavaly vonta vissza a válságkezelő kormány.

"Mesterházyt az utóbbi időben látványosan ignorálja és lesajnálja a Fidesz, ezért is volt fontos, hogy bizonyítsa retorikai rátermettségét. Ez alapvetően sikerült, ezzel Mesterházy felzárkózott az Orbán-Bokros mezőnyhöz. Egyetlen beszéddel önmagában viszont nem lehet sikert aratni" - mondja a politikai elemző, hozzátéve, hogy a szocialisták kampányának igenis van tétje mind az MSZP, mind Mesterházy jövője szempontjából. Az enervált MSZP-tábort mozgósítani kell a hitelességét vesztett pártnak ahhoz, hogy számukra relatíve jó, 20 százalék feletti eredmény születhessen. Valódi "győzelmet" persze csak az jelentene, ha a Fidesz kétharmados többségét sikerülne megakadályozni, amihez jópár egyéni körzetet is meg kéne szerezniük a szocialistáknak. A vártnál jobb eredménnyel Mesterházy megerősítheti magát a párt vezetőjeként, és kisebb az esély arra, hogy a választások után az MSZP szétszakad.

Az MSZP a két forduló között bizonyíthat

Ha nem sikerül a baloldali tábor mozgósítása, akkor a második parlamenti erő akár a Jobbik is lehet. Ez az MSZP szempontjából katasztrofális vereséget jelentene. Ráadásul azon körzetekben, ahol az MSZP lesz a harmadik erő, komoly dilemmával szembesül majd a párt a második forduló előtt: visszaléptesse-e jelöltjeit a Fidesz javára a Jobbik ellenében, vagy pedig bízzon abban, hogy "nevető harmadikként" mandátumhoz jut. Ha nem lép vissza a szocialista párt, riválisa azzal támadhatja majd: csak beszél a szélsőjobb elleni összefogásról, de tettekben a Jobbikot segíti.

"Más körzetekben - ahol az MSZP jelöltje áll majd jobban a második forduló előtt - azonban éppen a Jobbik harmadik helyen szereplő jelöltjei kerülhetnek kellemetlen helyzetbe. Mondhatja azt a Jobbik, hogy mindkét nagy párt korrupt és magyarellenes, s ezért nem lép vissza egyik javára sem, viszont akkor a Fidesz támadhatja őket azzal, hogy a visszalépés elutasításával a szocialistákat akarják hatalomban tartani" - magyarázza Krekó. A két jobboldali párt között nagyobb a szavazói átjárás, és a Jobbik több szavazója büntetheti a pártot azért, ha a kormányváltásban nem segítik a Fideszt.

A hétfői parlamenti Bajnai-beszéd, a korábbi Népszabadság-cikk, illetve Mozgó Világ-interjú inkább szakítás a szocialisták programjával, a baloldali választók igényeit a kampányban aligha elégíti ki a kétoldalú bírálat - mondja a politikai elemző. A centrumot célzó búcsú azonban még megteremtheti a kormányfő számára egy esetleges későbbi politikai visszatérés lehetőségét is.