Az országban húsz területi választókerület van (a 19 megye és a főváros), ezekben listát csak pártok állíthatnak. Listaállításra az a párt jogosult, amelyik az adott területi választókerületben az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított.

A hétfő délutáni határidőig 113 területi listát jelentettek be a pártok, ebből hét párt 75 listáját már nyilvántartásba vették az illetékes területi választási bizottságok az Országos Választási Iroda internetes tájékoztató oldala szerint.

Minden területi választókerületben van nyilvántartásba vett listája az MSZP-nek és a Fidesz-KDNP-nek. A 16 órás adatok szerint a Jobbiknak 18 listáját vette már nyilvántartásba az illetékes választási bizottság. Az MDF-nek nyolc, a Lehet Más a Politikának (LMP) 5, a Magyar Kommunista Munkáspártnak (Munkáspárt) 3, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak (MSZDP) pedig egyelőre egy megyei listája van.

Minden megyében állított listát a Fidesz-KDNP

Mind a húsz területi választókerületben listát állított a Fidesz-KDNP - derül ki az Országos Választási Iroda internetes oldalának hétfő délutáni adataiból. A www.valasztas.hu szerint a Fidesz-KDNP pártlistáját hétfő délutánra mind a 20 területi választókerületben nyilvántartásba vették. Ezzel a Fidesz-KDNP az MSZP után a második jelölőszervezet, amelyik minden területi választókerületben listát tudott állítani. A területi listákat hétfő 16 óráig lehetett bejelenteni az illetékes (megyei) választási bizottságnál.

A legtöbb pártlista - összesen hat - közül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lehet választani a jelenlegi adatok szerint, de öt listát vettek már nyilvántartásba Baranya, Bács-Kiskun, Komárom-Esztergom és Tolna megyében, négyet-négyet pedig Békés, Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Szabolcs megyében. Egyelőre két párt tudott területi listát állítani Budapesten. 

Fontosak a területi listák

A területi lista állításának azért van jelentősége, mert ha egy párt nem tudott az adott megyében területi listát állítani, akkor nem szerepelhet a pártlistás szavazólapon, és így nem juthat fontos szavazatokhoz, amelyek révén át tudná lépni a parlamentbe jutási ötszázalékos küszöböt, és így nem részesedhet az országos listás kompenzációs mandátumokból sem. 

Az a párt, amelyik képes volt hét területi listát állítani, jogosult az országos lista állítására és így részesedhet a kompenzációs mandátumokból. A területi listákon háromszor annyi jelölt állítható, mint az adott listán megszerezhető mandátumok száma. A pártok a listán szereplő jelöltek sorrendjét maguk állapítják meg, általában úgy, hogy az élen "húzóemberek, olyan ismert személyek legyenek, akik minél több szavazatot "hozhatnak" a listára. 

Az országgyűlési képviselők választásánál alkalmazott területi lista úgynevezett zárt lista, azaz a választópolgár nem változtathatja meg a jelöltek sorrendjét a szavazatával. A választópolgár tehát a szavazatával azt tudja befolyásolni, hogy hány mandátumot szerezzen a párt, de abba nem tud beleszólni, hogy kikből legyenek képviselők.