A Fidesz-KDNP-nek továbbra is komoly esélye van a kétharmados parlamenti többség megszerzésére az áprilisi választáson a Nézőpont Intézet március 19-21. között végzett közvélemény-kutatása szerint. A Heti Válasz számára készülő felmérés készítői úgy látják, hogy a jobboldali pártszövetség 281 képviselői széket szerezhet, míg az MSZP 44, a Jobbik 43, az LMP pedig 18 képviselőből álló frakciót alkothat az új Országgyűlésben.
A Nézőpont Intézet munkatársai külön kiemelik, hogy a kampány ezen időszakában korábban csökkenni szokott a „két nagy párt” közötti különbség, azonban jelenleg a Fidesszel szemben leszakadóban van az MSZP. A kutatás szerint a szavazók 77 százaléka számít a Fidesz győzelmére, míg a Jobbikéra 3 százalék, az MSZP első helyére pedig csak 2 százalék gondol.
A Fidesz és az MSZP közötti „olló” nyílását mutatja, hogy a Fidesz január elején 42 százalékon állt az aktív, részvételüket biztosra ígérő szavazók körében, március közepére pedig már 57 százalékra emelkedett a támogatottsága. Ezzel szemben az MSZP és a Jobbik az ennél szélesebb bázist jelentő potenciális szavazók körében sem ért el tartósan 20 százalék feletti eredményt, sőt – Bajnai Gordon kormányfő háttérbe szorulásával – a szocialisták támogatottsága még csökkent is. A potenciális szavazók körében a szocialisták 15, a Jobbik pedig 14 százalékra számíthat a jelenlegi felmérés szerint.
Az MSZP számára további „rossz hírként” szolgálhatnak a „baloldal romjain” életre kapó kisebb pártok, az LMP, vagy az MDF listájára leadott szavazatok, ezek ugyanis a Nézőpont Intézet szerint elsősorban a szocialisták eredményét ronthatják. A két kispártnak mintegy 300 ezer biztos szavazója van, de potenciálisan további ugyanennyien adhatják rájuk listás voksukat, ami nagyon hiányozhat majd az alig 800 ezres táborral rendelkező MSZP-nek – fejtik ki a felmérés készítői. Hozzáteszik: a potenciális szavazókat figyelembe véve az LMP 9 százalékos támogatottságot élvez, míg a belső hatalmi harcok dúlta MDF az összes lehetséges aktív szavazót figyelembe véve is egy százalékkal elmarad a parlamenti küszöb átlépésétől.
A Nézőpont Intézet szakemberei úgy látják, hogy az MSZP-nek Gyurcsány Ferenc aktivizálódása sem hozhat új szavazókat, szerintük a volt szocialista miniszterelnök nem is ezzel a céllal, hanem a választások utáni időkre készülve vállal egyre több szerepet. Megjegyzik: jogilag elképzelhető, politikailag lehetséges, kommunikációs és pénzügyi szempontból pedig előnyös lenne a baloldalnak, ha a választások után külön képviselőcsoport alakulna Gyurcsány vezetésével.
Az intézet által megkérdezettek csupán 14 százaléka szeretné Gyurcsány Ferenc visszatérését, míg 81 százalékuk ellenzi azt.
Hosszú évek után új helyzetet jelez az is, hogy a Fidesz elnökét a Fidesz támogatóinál is többen választanák kormányfővé. Az összes megkérdezett 49 százaléka Orbán Viktort, 11 százaléka a parlamentbe talán be se kerülő MDF színeiben induló Bokros Lajost, 10 százaléka Mesterházy Attilát, csupán 5 százaléka pedig Vona Gábort, a Jobbik elnökét tenné meg miniszterelnöknek – teszik hozzá a felmérés készítői.
A Nézőpont Intézet hetente készülő felmérése országos reprezentatív mintán, ezer fő telefonos megkérdezésével zajlik.
Ha kiskorúak szexuális bántalmazásáról van szó, a magyar rendőrség nem ismeri az „alacsony szintű” elkövetés fogalmát, és a bíróság is szigorú lehet. Szakértőket kérdeztünk az internetes kísértések kockázatairól.
Mi történhetett valójában a BTR-ekkel?
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Szombat óta újra fellángoltak a tiltakozások, vasárnap éjjel és hétő hajnalban a tüntetők több helyen barikádokat emeltek.
A hírt Havas Henrik jelentette be, mint írta, az utóbbi évtizedeket visszavonultan töltő Forró már hónapokkal ezelőtt elhunyt.
Ha a kérelem átmegy, akkor csak Mészáros vagyonkezelője nyomtathatja majd például pólóra a kifejezést.
Az elmúlt negyven évben csak egyszer volt itt ilyen erejű földmozgás.
