A Magyar Szocialista Párt (MSZP), programjában több tízezer új munkahelyet ígér, és olyan sikeres stratégiai ágazatok fejlesztését, amelyek magukkal húzzák az egész ország gazdaságát. A párt húzóágazatként a gyógyszeripart, a biotechnológiát, a logisztikát, az autógyártást, az energiaipart, a szolgáltató ágazatokat, a technológiai kutatást, az infokommunikációt, a zöldgazdaságot,  a turizmust és a mezőgazdaságot jelölte meg. 

A program szerint a foglalkoztatás évi egy százalékkal növekedhet, és a bruttó keresetek pedig a négy év átlagában mintegy 20 százalékkal. Az MSZP azon adómentes béren kívüli juttatások egy részének visszaállítását ígéri, amelyeket korábban a költségvetési hiány mérséklése miatt kellett átmenetileg felfüggeszteni. Hangsúlyozzák: nemzeti feladat a kis- és középvállalkozások támogatása, de továbbra is támogatni kell a munkahelyteremtő tőke beáramlását, így az eddigiek mellett új támogatási formákat dolgoznak ki annak érdekében, hogy Magyarországra vonzzák a jelentős számú munkahelyet létesítő beruházásokat.

A Fidesz-KDNP programja a gazdaságpolitika középpontjába – a verseny mellett – a munkát állítja, a céljuk az, hogy az országban egy évtizeden belül egymillió új, adózó munkahely jöjjön létre. A párt programja szerint az egymillió új munkahelyet a Magyarországon működő vállalkozások teremtik meg. Ahhoz, hogy a vállalkozások munkahelyet teremtsenek, bizalomra és kiszámítható gazdasági, politikai környezetre van szükség - áll a programjukban.

Az új munkahelyek jelentős részét a párt szerint a felsőfokú végzettség nélküli emberek számára kell létrehozni, hiszen közöttük sok a munkanélküli vagy az inaktív. Az ilyen típusú új munkahelyek döntő többsége három területen jöhet létre: az építőipar, a mezőgazdaság és a hazai turizmus képes tömegesen felszívni a ma nem foglalkoztatott munkaerőt.

Úgy vélik: az egymillió új munkahely másik részét a frissen végzett, sokszor több idegen nyelvet is beszélő fiatalok elhelyezkedésének megkönnyítésére kell a vállalkozásoknak megteremteniük a kreatív iparágakban, valamint az innováció és a kutatás-fejlesztés területén. A Fidesz-KDNP szerint ezenkívül rugalmas, családbarát foglalkoztatást elősegítő szabályokat kell kialakítani.

A Jobbik nem számszerűsíti, hány munkahelyet kíván létrehozni, ugyanakkor hangsúlyozzák: komoly munkaerőigényt fog jelenteni az építőipar, a logisztikai ipar és a gyógyturizmus. Ezenkívül a rend- és honvédelem újraszervezésével, bővítésével is új munkalehetőségeket kívánnak teremteni. A Jobbik országosan vezérelt, de helyi szinten megvalósuló közmunkaprogramot dolgozna ki, amelybe a többnyire alulképzett, tartósan munka nélkül maradt embereket is bevonnák. 

A vidéki munkanélküliség jelentős részére a párt programja szerint az újraélesztendő feldolgozó- és élelmiszeripar, valamint az alapanyagot nyújtó mezőgazdaság, azon belül is a kiváló minőség és a munkaerőigényes biotermesztés nyújt megoldást.

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) szerint a kirívóan alacsony magyar foglalkoztatási rátát legalább 10 százalékponttal kell emelni tíz év alatt, és így elérni, hogy a munkaképes korú lakosság legalább kétharmada szervezett, bejelentett munkából nyilvánosan elismert, adó alá vonható jövedelmet szerezhessen. A párt programja szerint a foglalkoztatás növelése "új munkahelyek sokaságának a létrehozását igényli". A munkahelyteremtést nem folyamatos költségvetési támogatások nyomán képzelik el, hanem a vállalkozók beruházásai, tevékenységük bővülése, új vállalkozások alapítása révén.

A párt szerint ezért nagyságrendekkel kell növelni a vállalkozói szabadságot és versenyképességet. Kiemelik: le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a magyar munkaerő olcsó és jó minőségű, mivel a Magyarországon rendelkezésre álló munkaerő kínálata régóta nem felel meg a modern, tudásigényes, kutatásra és fejlesztésre épülő gazdaság munkaerő-keresletének, ezért szükség van az oktatási rendszer reformjára is.

A Lehet Más a Politika (LMP) is úgy véli, hogy hosszú távú megoldásként az oktatási rendszert kell úgy átalakítani, hogy a technológiaigényes munkakörök betöltéséhez, szakmaváltásokhoz, felnőttkori tanuláshoz szükséges alapkészségeket kivétel nélkül mindenki megszerezze. A párt szerint javítani kell azokon a szabályozási és adózási feltételeken, amelyek a munkaerő iránti keresletet befolyásolják. 

Az LMP elsősorban zöld munkahelyeket teremtene, azonban csak úgy, hogy az a költségvetésnek ne jelentsen többletterhet. A párt szerint az építőiparban a lakossági energiafelhasználás hatékonyságát javító, az energiaszektorban a megújuló energiatermelés fejlesztését elősegítő, a közlekedésben a közösségi közlekedést fejlesztő, illetve a Vásárhelyi-terv keretében az ökológiai tájgazdálkodási elemeket megvalósító beruházásokkal lehet új, zöld munkahelyeket teremteni.

A Civil Mozgalom állami vállalkozásokkal teremtene új munkahelyeket. Kiemelik: a közvetlen munkahelyteremtést új típusú, innovációra épülő állami vállalkozások folyamatos alapításával képzelik el, így az állam közvetlen piaci lépésekkel csökkentené a munkanélküliséget. "A hagyományos állami vállalatokra jellemző felelőtlen és pazarló működést a tőzsdei bevezetés és értékesítés és az ehhez kapcsolt menedzsmenti érdekeltség akadályozza meg" - áll a programban. A párt a közvetett munkahelyteremtést adókedvezményekkel és innovációs pályázati támogatásokkal ösztönözné.