Szép számmal akadnak a Jobbik egyéni képviselőjelöltjei között olyanok, akiket - állításuk szerint - 2006 ősze előtt szinte egyáltalán nem érdekelt a politika; a balatonőszödi beszéd, illetve az azt követő zavargások során, vagy annak nyomán csatlakoztak a radikális párt köreihez és lettek a szervezet aktivistái.
A Jobbik áttörése a közvélekedéssel ellentétben nem a tavalyi európai parlamenti választáson, hanem 2006 őszén történt meg – állítja egyöntetűen több politológus. Akkor legfeljebb addig rejtőzködő híveik váltak láthatóbbá. A Jobbik vezetői és szimpatizánsai közül sokan négy éve úgy érezhették, a Fidesz megalkudott, amikor - belátva, hogy a Gyurcsány lemondását sürgető, de hatástalan ultimátumokon túl már nincsenek jogállami eszközök - lemondott a Gyurcsány-kormány megbuktatásáról. Legalábbis akik így érezték, azok közül sokan ekkor csatlakoztak a párthoz. Ezt a vélekedést látszik alátámasztani, hogy a Jobbik képviselőjelöltjei között szép számmal vannak olyanok, akiket állításuk szerint 2006 őszéig egyetlen párt sem tudott "felszívni".
A párt honlapján közzétett jelöltek bemutatkozásábóól mérleget vonva elmondható: a 176 egyéni képviselőjelölt közül húszan állítják, a 2006-os őszi események (Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszéde, az azt követő utcai zavargások, illetve rendőri erőszak) hatására lettek a Jobbik tagjai. Közéjük tartozik például a párt salgótarjáni jelöltje. A fuvarszervezőként dolgozó Bagó Zoltánt saját bevallása szerint ugyan régóta foglalkoztatta a politika, de csak a 2006-os események hatására került „egyre közelebb a nemzeti radikalizmushoz, s hamar megérett benne a Jobbikhoz való csatlakozás gondolata”. Két éve lépett be a salgótarjáni pártszervezetbe, s hamar helyi elnökké választották. Közvetve az őszödi beszédnek köszönhető az is, hogy Tiszaújvárosban megalakult a Jobbik, a tiszaújvárosi jelöltet, Balla Gergőt ugyanis a zavargások sarkallták a helyi szervezetet megalapítására.
Vannak olyan jelöltek, akiket 2006 előtt saját bevallásuk szerint nem különösebben érdekelt a politika. Ilyen például a Jobbik kalocsai jelöltje, a korábban kilenc évig Ausztriában dolgozó Beck Ottó, aki 2007-ben csatlakozott a szervezethez. A Jobbik angyalföldi jelöltje, a társasházak közös képviselőjeként dolgozó Csender Tamás a rendszerváltás óta nem foglalkozott politikával, ám a 2006-os őszi események miatt csatlakozott a párthoz és az EP-választáson már választókerületi kampányfőnökként serénykedett.
„A 2006-os választási eredmény és az őszödi beszéd feltüzelte a politikai érdeklődésemet. Úgy láttam, hogy ideje félretennem a politikaundoromat, nekem is valamit tennem, hogy 2006 ne ismétlődhessen meg újra” – ezt már Farnady László, a Jobbik kőbányai jelöltje mondta egy interjúban, miközben azt is igyekszik tisztázni, hogy Orbán Viktorban már jóval korábban, a 2002-es választások könnyelmű elvesztésekor csalódott. Hozzá hasonlóan Ferenczi Gábort, az ajkai jelöltet is a négy évvel ezelőtti események sodorták a pártba, ma már országos választmányi alelnök. A párt veszprémi jelöltjét, egyben a helyi alapszervezet elnökét, Forgó Gyulát sem érdekelte 2006 előtt a politika, azóta azonban „egyedül a Jobbikban látja a nemzeti erőt”.
Jellemző ugyanakkor, hogy a Jobbik jelöltjei legalább annyira kiemelik a szocialista kormány iránti megvetésüket, mint az Orbán Viktorban való csalódottságukat. A taktika alighanem összefügg azzal, ahogyan Vona Gábor Jobbik-elnök támadja Orbán Viktort, vagy ahogyan a Fidesz-elnök legfrissebb kampányfilmjében hiányoznak a Fideszre való utalások. Orbán személye a jobbikosok jelentős része számára is elfogadható, Vonáék viszont éppen ennek ellenkezőjét próbálják sulykolni.
A Jobbik Informatikai Kabinetjében dolgozó Hofbauer Sándor sem foglalkozott 2006 előtt aktívan a közélettel, de ma már a győri szervezet elnöke, a párt egyik képviselőjelöltje. A szervezet hajdúszoboszlói jelöltje, Kocsis Zsolt ugyancsak a négy évvel ezelőtti zavargások hatására csatlakozott az „új erőhöz”. Ő korábban inkább külföldi érdekeket szolgált: „több szakma megszerzése és számos többműszakos munkahely” után a Francia Idegenlégióban szolgált, de mivel állítása szerint megsebesült, haza kellett jönnie. Mihelyst belépett a Jobbikba, megalapította a hajdúbagosi szervezetet, melynek azóta is elnöke.
A párt Egyházügyi Kabinetjének vezetőjét is a 2006 őszi események húzták a Jobbikba, jóllehet a belépéssel közel két évet várt. A szociológus-újságíró végzettségű Mirkóczki Ádám füzesabonyi képviselőjelölt ma a párt Heves megyei elnöke. Hasonló indítatásból lett jobbikos a párt egyik budapesti jelöltje, a bútorszállítóként dolgozó Nagy Ferenc is, akit állítása szerint a politika 2006 őszéig egyáltalán nem érdekelt, azonban az akkori események „felnyitották a szemét”. A Jobbik Baranya megyei és egyben pécsi elnöke, Németh Zsolt is a 2006-os őszi események miatt lépett be a pártba még egyetemi hallgatóként, az EP-választáson azonban már megyei kampányfőnök volt, sőt az EP-listán is szerepeltették.
Volt, aki tüntetőként részt is vett a 2006-os utcai megmozdulásokban, most pedig már jobbikos képviselőjelölt. A párt csornai jelöltje, Takács István a Jobbik honlapja szerint „saját bőrén is megtapasztalta a kormány rendőrségének brutalitását”, ő ma már megyei alelnök. De az utcai harcból nemcsak ő vette ki a részét. Többen a Jobbik soproni képviselőjelöltjét, a Moby Dick nevű rockzenekar basszusgitárosát, Gőbl Gábort is felismerni vélték a fővárosi utcákon 2008. március 15-én, amint hangosbemondóval a kezében biztatja a tüntetőket. A zenész 2002 és 2006 között még a Fideszt erősítette, 2007-ben lépett be a Jobbikba.
A borsodi körzetben indított Kisgergely Andrást (aki az Új Magyar Gárda főkapitány-helyettese) pedig az MTV-székház ostromában való részvétel miatt felfüggesztett börtönre ítélték, amiért egy benzineskannával "állította meg" a rendőrségi vízágyút. A párt békéscsabai jelöltje, Szabóné Kocziha Tünde is a 2006-os utcai megmozdulásokon tűnt fel először, ő a kormányellenes tüntetéseket szervezte Békéscsabán. De nemcsak ezzel tűnt ki: tavaly októberben már a párt békéscsabai elnökeként kirohanást intézett a recski kényszermunkatábort megjárt Faludy György ellen, kifogásolva, hogyan hangozhatott el az október 6-i városi megemlékezésen „a cionista és magyarellenes" költő verse.
A párt egyik legnagyobb fegyverének számító, ám pártonkívüli Morvai Krisztina is a négy évvel ezelőtti utcai események kapcsán került reflektorfénybe: az akkor még meggyőződéses fideszes jogásznő október 23-án gyerekeivel az Astoriánál tartott Fidesz-nagygyűlésen vett részt, amikor hazafelé indulva belekeveredett a tüntetők és a rendőrök összecsapásába. Feljelentést tett rendőri túlkapások miatt az ügyészségen, majd egy delegációval Brüsszelbe utazott, ahol az Európai Néppárt frakciója közmeghallgatást rendezett az október 23-i eseményekről. Amíg a radikális oldalhoz nem szegődött, a Fideszhez közel álló sajtóorgánumok – köztük a Hír TV – előszeretettel szerepeltették, így személyének felfuttatásában közvetve a legnagyobb ellenzéki párt is oroszlánrészt vállalt.
Bár valóban sok a "friss hús" a Jobbik 176 egyéni jelöltjei között, jelentős részük már korábban is politizált, a legtöbben a MIÉP és az egykor szebb napokat megélt Független Kisgazdapárt tagjaiként, és bőven akadnak olyanok is, akik néhány éve még a Fideszt erősítették. Sokan közülük éppen a 2006-os események miatt váltottak a Jobbikra. A balatonfüredi jelölt, Kepli Lajos, a bonyhádi jelölt, László Ferenc anno a polgári körökben segédkezett, ahogy a kaposvári jelölt, Futó Tibor, illetve a marcali jelölt, Széll Károly is évekkel ezelőtt még a Fidesz szekerét tolta. A Budapesten induló Losonczy Pál is a Fidesz kampányát segítette még 2002-ben, sőt a Hír TV megalapításában is részt vett.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
