A lap azt írta: az objektumok, rendszerek további sorsa államtitok.

Valamennyi ország fenntart különlegesen védett titkos objektumokat, melyek alkalmasak arra, hogy úgynevezett minősített időszakban onnan irányíthassák az állam alapvető működését. Itt olyan, a hétköznapi használatot leképező „párhuzamosan felépített” rendszerek működnek, melyek akár egy atomcsapás esetén is alkalmasak arra, hogy az ország belső és külső kapcsolatai ne sérüljenek, illetve a védekezést, kárelhárítást szervezhessék.

Ilyen létesítmények Magyarország különböző pontjain is évtizedek óta működnek, bár valós körülmények közti használatukra eddig – szerencsére – nem volt szükség – írta a lap. Hozzáfűzték: rendszeresen gyakorlatokat tartanak annak érdekében, hogy adott esetben a központi kormányzat, a közszolgálati hír- és műsorszolgáltatás, a katasztrófa- és rendvédelem, illetve a honvédelem haladéktalanul át tudjon települni a „bunkerekbe”. Ide menekítenék a köztársasági elnököt is. A létesítmények helye, illetve minden adata államtitok.

A Népszava emlékeztetett: 2000-ig a Honvédelmi Minisztérium feladatkörébe tartozott a „K vezetési rendszerek” védelme, ekkor azonban az Orbán-kormány a rendőrséghez, a Köztársasági Őrezredhez telepítette a védelmi feladatokat.  A kormány ez év áprilisában módosította a „védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről” szóló rendeletét.

Ennek mellékletében észlelte a lap, hogy a „K vezetési rendszerek” védelme kikerült az őrezred hatásköréből. A Népszava – bár ezt hivatalosan a lapnak nem erősítették meg – úgy tudja: az „atombunkerek” objektumai továbbra is léteznek, működőképesek és katonák védik őket.

A lap emlékeztet rá, hogy rendszerváltás előtt a vészhelyzeti titkos kormány-összeköttetési rendszerben nem csupán a központi létesítmények, illetve a "baráti" nagykövetségek szerepeltek, de a kormányüdülők, rezidenciák mellett egyes budapesti szállodák is. Védelmi objektumként szerepelt a közelmúltig a Hilton, az Intercontinental, a Gellért és a Thermál hotel is.