Mint az utóbbi napok megmutatták, valami hibádzik a nemzetbiztonsági szolgálatoknál. Kérdés, hogy ez kisiklás vagy rendszerhiba. Ahogy az is, hogy a kádári időkben kialakult mentalitás, a nemzet helyett a hatalmat kiszolgálni, mennyire hagy nyomot a mai működésükön.
Hivatali visszaéléssel gyanúsította meg az ügyészség Szabó Bence századost, ügyvédje szerint azonban ez több okból sem áll meg. Laczó Adrienn szerint már maga az azonnali gyanúsítás is rendkívüli, hiszen az ügyészek nem is lehettek olyan tények birtokában, amikre ezt alapozták. Az, amivel gyanúsítják, három év szabadságvesztéssel is büntethető.
Napnál világosabbá vált, hova vezet, amikor az Orbán-kormány nem a nemzet, hanem a hatalma biztonságával törődik, s ehhez felhasználja a nemzetbiztonsági szolgálatokat is. De ezt tulajdonképpen már korábban is nyilvánvalóvá tette a kormányfő, amikor Rogán Antal felügyelete alá helyezte a terület irányítását.
Az Egyesült Arab Emírségek „kémsejkként” emlegetett, a korábbi adminisztráció által nemzetbiztonsági kockázatként kezelt prominens tagja 49 százalékos részesedés megszerzéséről állapodott meg a Trump fia által irányított céggel. Majd pár hónappal később Abu-Dzabi hozzáférést kapott az Egyesült Államok legfejlettebb chiptechnológiájához.
A miniszterelnök szerint ez az, ami ellen tizenöt éve küzdenek Magyarországon, és most végre már nem egyedül.
Az ellenzék nemzetbiztonsági kockázat – ezt hivatott jelezni a kormány kémvádja a volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz ellen. Magyar Péter egy elővágással próbált pajzsot tartani pártjának szakpolitikusa elé, amikor közölte, hogy közeleg a tábornok letartóztatása.
A NER immár nemcsak uralkodni akar, hanem hinni is szeretne abban, amit állít, máskülönben egyre inkább megkérdőjeleződne saját identitása is. Ha a rendszer döntéshozói biztonsági fenyegetésként tekintenek az ellenzéki szereplőkre, a kormánykritikus sajtóra, az EU-ra vagy a civil társadalomra, akkor minden eszközt legitimnek érezhetnek velük szemben – akár a jogállamiság keretein kívül is.
Újabb ukrán hírszerző elfogását jelentette be Kocsis Máté kedden. Miért árt mindkét országnak és a kárpátaljai magyaroknak a kémbotrány? Ki tartotta be a szokásjogot? Melyik Magyarországon elfogott kém ügye jelentősebb? Sas Zoltán, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke beszélt erről a HVG-nek.
Laura Loomer korábban már többször is annyira túltolta az elmebajt, hogy még a keményvonalas trumpisták is igyekeztek elhatárolódni tőle.
A chatcsoportban Pete Hegseth védelmi miniszter a jemeni húszik elleni csapásokban használt fegyverekről is megosztott adatokat, de leírta azt is, mi a célpont és hol található.
Ezres nagyságrendben kerültek Tuzson Bence miniszter asztalára tavaly megfigyelési kérelmek nemzetbiztonsági okból. Nem tudni, ebből mennyit hagytak jóvá, így azt sem, hány ember után kutakodtak a titkosszolgálatok kormányzati engedéllyel. Kiderült viszont, hogy a tárca évek óta alap nélkül ködösít a témában.
Egy demokrata és egy republikánus képviselő közösen készített törvényjavaslatot, ami kitiltaná a DeepSeek mesterséges intelligenciáját a kormányzati számítógépekről. A TikTok általános betiltása pontosan egy ilyen törvénnyel kezdődött.
Az ukránok korábban jelezték, hogy az oroszok már aktívan terjesztik a képeket.
Oroszországban már bőszen terjednek is a fontos katonai célpontok műholdas képei.
Az alkalmazás tulajdonosa, a ByteDance mellett további nyolc tartalomgyártó is perre megy, mert a TikTok betiltásával megszűnnének a bevételi forrásaik.
Még azt sem lehet tudni, hogy eddig melyik nemzetbiztonsági szervnél szolgált a felmentett tábornok.
Havonta 110 titkos megfigyelési kérelem érkezett idén Tuzson Bence igazságügyi miniszterhez, de hogy ebből mennyit engedélyezett, azt most sem lehet tudni. Ennek közlését korábban elsunnyogta a tárca, később titkosította az adatot, most éppen azt állítja, hogy fogalma sincs róla.
Hivatalosan is törvényben kényszeríti az Egyesült Államok a kínai ByteDance-et, hogy egy éven belül adja el a TikTokot egy amerikai vevőnek, különben betiltják a közösségi oldalt. A társaság alkotmányellenesnek nevezte a törvényt, és perre megy miatta.
A kormánypropaganda eddig csak szavakban hazaárulózott. „Közönségigényre” hivatkozva azonban nemsokára jöhet a vonatkozó büntetési tényállás aktualizálása és az ellenzéki politikusokkal, a sajtó munkatársaival való példastatuálás. Dobszay János és Riba István cikke.
Miközben a kormány „migránsgettók” rémével hergel, vendégmunkásgettók felállítására kötelezné a külföldieket dolgoztató beruházókat. A tehetős külföldiek viszont szabadon járkálhatnak, ha beszállnak a miniszterelnöki vő valamelyik ingatlanalapjába.
