Mesterházy Attila, szocialista frakcióvezető a kormányprogram országgyűlési vitájában kedden úgy fogalmazott: az illuzionisták a cirkuszban nagyon szórakoztatóak, a parlamentben viszont életveszélyesek. Úgy látja: Orbán Viktornak az kellett volna, hogy legyen az első feladata, hogy olyan kormányprogramot tegyen le, amelyben benne vannak a céljaik, ezek ütemezése és a források megnevezése. Kiemelte: ez nem sikerült, még mindig nincs igazi kormányprogram. Lehet, hogy ez egy iránytű, de akkor a tű hiányzik belőle - utalt vissza Orbán Viktor expozéban elhangzott hasonlatára.

Mesterházy Attila a kormányprogram vitáján

MTI - Földi Imre

Mesterházy Attila szerint a beterjesztett írás egy pamflet, "szimpla frázisgyűjtemény, a vágyak összefoglalója". Egyszer életemben örültem volna, ha a kormányprogram nem egyenlő a választási programmal - jegyezte meg, hozzátéve: előzetesen aggódott amiatt, hogy az országgyűlési képviselőknek dokumentum elolvasására összesen két napjuk volt, a pünkösd vasárnap és hétfő, miután azonban elolvasta, látta, hogy ennyi idő is sok. Értékelése szerint számos cél fontos és jó a programban, de nincs válasz arra, hogyan, miként, miből valósítanák meg. Példaként egyebek mellett a bürokrácia- és az adócsökkentést említette meg.

Hiányolta a programból a válságkezelés folytatását, a munkavállalók érdekeinek a képviseletét. Kitért arra: a Fidesznek eddig nem volt fontos a nemzeti együttműködés vagy a nemzeti ügyek, amelyek az elmúlt húsz évben is léteztek. Az elmúlt hetek tapasztalati alapján - mint mondta - a Fidesznek egy doktrínája bontakozik ki: "aki nincs velünk, az nincs".

Leszögezte: az emberek nem rendszerváltásról szavaztak és nem is a nemzeti együttműködés rendszeréről, mivel utóbbiról például a Fidesz a kampányban egyetlen szót sem ejtett. Mint mondta, tavasszal annyi történt - a rendszerváltás óta harmadik alkalommal - hogy az emberek leváltották a kormányt. Kormányváltás történt, nem forradalom, nem rendszerváltás és nem új honfoglalás - jelentette ki az MSZP vezérszónoka.

LMP: nincsenek célok számok nélkül

Az LMP három vezérszónoka közül az elsőként felszólaló Schiffer András azt mondta, hogy az nem kormányprogram, ahol nem világos, hogy a kitűzött célok hogyan érhetőek el. Megkérdezte, hogyan lehet majd számon kérni, hogy a kormányprogram hogyan fog teljesülni. Hozzátette, nincs gazdasági program cél nélkül és nincsenek célok számok nélkül. Kijelentette, amiatt, hogy az utak nem világosak, az sem világos, hogy a Fidesz milyen Magyarországot képzel el négy év múlva.

A pozitívumokra áttérve helyesnek nevezte, hogy a program nem pusztán részpolitikákról szól, illetve hogy a helyzetértékelésében tartalmaz fontos megállapításokat. Fontosnak nevezte, hogy kijelentik, 2006-ban megkezdődött a szavak jelentésének félremagyarázása. Helyesnek nevezte azt is, hogy a Fidesz a társadalompolitikája kiindulópontjává az alacsony foglalkoztatási szint növelését teszi.

Schiffer András üdvözölte a családbarát foglalkoztatására és a vállalkozóknak szabott feltételek egyszerűsítésére tett intézkedéseket, illetve az energiahatékonyságot szolgáló épületfelújítási programokra, az élelmiszerbiztonságra, a génmódosított termékekre vonatkozó moratórium fenntartására és a kereskedelmi láncok piaci túlsúlyának megregulázása tett javaslatokat. Vitába szállt a program helyzetértékelésével, szavai szerint ugyanis nem lehet a biztonságot és az igazságosságot szembeállítani, mert az igazságosság biztonságot is feltételez.

Kitért arra is, hogy a részcélok tekintetében is vannak vitáik. Az elszámoltatást helyesnek nevezte, ha korrupciós ügyekről, rendőri jogsértésekről vagy a titkosszolgálatokkal való visszaélésekről van szó. Véleménye szerint viszont egy jogállamban a társadalmi gazdasági és szociális összeomlásért cserébe nem elszámoltatást szoktak ígérni, annak politikai következményei vannak. Hozzátette, az elszámoltatás kapcsán jó lenne megemlékezni az aktanyilvánosságról is. Schiffer András szerint az adócsökkentés helyett jobb lenne az adórendszer átalakításáról beszélni. Nem tartotta helyesnek azt sem, hogy a javaslat megerősíti a vállalkozók képviseletének szerepét a jogalkotásban. 

A frakcióvezető közölte, pártja legnagyobb problémája a programmal, hogy lényeges témákról nem szól, például nincsen benne antikorrupciós stratégia. Kijelentette, azt tudják, hogy a Fidesz el fogja számoltatni az elmúlt nyolc év hatalmasait, de az nem derül ki, hogy őket hogyan lehet majd négy év múlva elszámoltatni. Hozzátette, a program hallgat a társadalmi részvételről, az oktatásról vagy arról, hogy lesznek-e önálló külpolitikai kezdeményezések és nincs szó benne szó klímapolitikáról. A második vezérszónok, Karácsony Gergely azzal kezdte, hogy ma Magyarország a világ egyik legboldogtalanabb és legelkeseredettebb országa. Véleménye szerint a bizalmatlanság az elmúlt húsz év eredője. Hozzátette, a kormánynak felelőssége, hogy mindent megtegyen a közbizalom helyreállítása érdekében.

A harmadik vezérszónok, Jávor Benedek szerint a múlttal való elfogulatlan szembenézés nélkül nem érthető meg a jelen sem, de a múlt megértése önmagában még nem cselekvés. A képviselő úgy fogalmazott, hogy a kormányprogram elveti a jövővel való szembenézés lehetőségét, középpontjába a múlttal való le- és elszámolás került. Feltette a kérdést, mit lehet kezdeni azzal a kormányprogrammal, amely "hat-nyolc homályos mondaton kívül" egyáltalán nem reflektál az ökológiai válságra.

Közölte, hogy a program nem tartalmaz intézkedéseket a széndioxid-kibocsátás csökkentésére, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására, a vízgazdálkodás újragondolására vagy a vízkészletek minőségének javítására. Megjegyezte, hogy a szöveg nem szól az ország energetikai kiszolgáltatottságáról, az erőforrásválságról.

 Vona Gábor, a Jobbik elnöke szerint unos-untalan elismételt paneleket tartalmaz a leendő kormány programja, amelyet "közhelyparádénak", "üres kívánságlistának" nevezett. A Jobbik vezérszónoka a kormányprogram keddi parlamenti vitájában kifejtette: az egész 85 oldalas program egy bevezető, melynek nincs tárgyalása és nincs befejezése.

Kiemelte: a kormányprogram legsúlyosabb problémája, hogy nincsenek benne részletek, konkrétumok. "Mi nem iránytűt szerettünk volna kormányprogram gyanánt elolvasni, hanem szerettünk volna egy útitervet látni konkrétumokkal, eszközökkel" - fogalmazott. Véleménye szerint a Fidesz az elmúlt nyolc évben "nagyszerű" adottságokat mutatott abban, hogyan lehet különféle ígéretekkel az emberekben meglévő vágyat egyre inkább időben kitolni. Vona Gábor hangsúlyozta: a konkrétumok híján nem számon kérhető a kormányprogram, és szerinte ez az emberekben bizalmatlanságot ébreszt. Azt is megjegyezte, hogy a programban szembetűnő a forrásoldal elnagyoltsága. 

Vona Gábor a parlamentben. Bíráló mondatok

MTI - Földi Imre

A Jobbik elnöke szerint több minden kimaradt a kormányprogramból, ezek közül kiemelte: a gazdasági részben a Jobbik javaslata szerint szerepelnie kellene egyebek közt a multinacionális cégek megadóztatásának, valamint az államadósság újratárgyalásának. Vona Gábor szerint itt az ideje annak is, hogy az ország átgondolja, mit nyert és mit veszített Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással. Mint mondta, a kormányprogramnak az euróról is kellene mondania valamit.

A Jobbik a kormányprogramban nem látja, hogyan képzeli el a Fidesz-KDNP a föld megvédését - jelentette ki. Hozzátette: a Jobbik nem elégszik meg a moratórium meghosszabbításával, hanem a földtörvény olyan irányú módosítását kérik, mely kizárja a külföldi földtulajdon szerzést. Jónak nevezte a kormányprogramban Magyarország gazdasági kapcsolatainak újragondolásáról írt rész. Mint hangsúlyozta, Oroszország, Kína, India, a Távol-Kelet nagy lehetőséget rejt a magyar gazdaság megmentése számára, de, mint kiemelte, reméli, hogy a programban a felsorolásból csak véletlenül maradt ki az arab világ.

Vona Gábor emlékeztettt rá, Orbán Viktor felszólalásában alkotmányozó nemzetgyűléssé alakulásról beszélt, "én azonban nem szeretnék Gyurcsány Ferenccel együtt alkotmányozni". Hozzátette: az a Jobbik javaslata, hogy az egykori MSZMP-s, KISZ-es csúcsvezetőket törvényi úton zárják ki a politika legmagasabb színtereiről. Közölte: a Jobbik a mentelmi jogot továbbra is el kívánja törölni, "aki törvényalkotóként törvényt sért, az igenis duplán bűnhődjön".

Vona Gábor kitért arra: a Magyar Gárda törvényes válasz volt az ország kiszolgáltatottságára. Mint mondta, a gárdához tartozó emberek most is a gátakon dolgoznak. A Jobbik elnöke arra kérte Orbán Viktort, adjon lehetőséget neki és a gárda vezetőségének arra, hogy nemzeti konzultációt folytassanak a Magyar Gárda ügyéről. Kijelentette azt is: a Jobbik nem szélsőséges, hanem nemzeti radikális párt. Mint mondta, a Jobbik továbbra is választ vár arra, hogy a leendő kormány mit tervez az iraki, afganisztáni katonai misszióval.

KDNP:  egy lélekben bővülő Magyarország alapja

Rétvári Bence, a KDNP vezérszónoka kedden a kormányprogram vitájában a parlamentben kiemelte: a program deklarált célja a nemzeti egység megteremtése. A dokumentum a társadalmat belülről építő program, nem felülről és nem kívülről akar javítani a helyzeten. Ezzel a legnehezebb utat választja, de az elmúlt évek tapasztalatai bizonyították, hogy ez az egyetlen eredményes út. Ki meri mondani, azt az alaptételt, hogy az államnak a közérdeket kell szolgálnia - szögezte le. 

A dokumentum nem paternalista, hanem a cselekvő emberek együttműködésére épít - emelte ki a kereszténydemokrata politikus, hozzátéve: a parlamenti többség nem cél, hanem eszköz a társadalom számára. A kormányprogram felismeri és vallja, hogy Magyarország a magyar emberek tudják ismét felemelni - mondta. A nemzeti ügyek kormánya nem kiigazításra készül, hanem új alapok lerakására minden téren - fejtette ki. Az a cél, hogy állam polgárai ne egymás kárára boldoguljanak, hogy az állam sikere úgy valósuljon meg, hogy közben minden polgára gyarapszik - fűzte hozzá. Ha mindenki nyer, senki sem veszít - idézett egy korábbi slágert, hozzátéve: a kormányprogramnak is ez az alapja. A program az elmúlt évek sehova nem vezető világnézeti semlegességével szemben értékeket mutat fel - hangsúlyozta, hozzátéve: saját értékeink kimondása nem jelenti más értékek lebecsülését.     

Rétvári Bence kiemelte: az egyház és az állam egymás partnerei. Mindketten az ember javát kívánják szolgálni, igaz, más-más perspektívából. Éppen ezért az államnak az eddigi korlátozó szemlélet helyett együttműködést kell kínálni az egyházaknak. A kormány programja szerinte kinyújtott kéz az egyházak felé is. Felidézte, hogy a KDNP 1993-ban hozta létre a Hazai termék - Hazai munkahely Alapítványt, hogy védjeggyel segítse a jó minőségű magyar termékeket. A programban megjelenő "kiváló termék" embléma, valamint "kiváló termék - kiváló vállalkozás" védjegy ugyanezt a célt követi, de erősebb állami háttérrel.
Ahogy az állampolgársági törvény módosítása is a jövőben a nemzet részének tekinti a határon túli magyarokat, úgy a gazdasági program is Kárpát-medencei gazdasági térben gondolkozik - tette hozzá.

Szólt arról is, hogy a program véget vet a "kordondemokráciának", újra biztosítja az emberek szabadságjogait és újra közös élménnyé teszi a nemzeti ünnepeket - mondta. A programban az egészségügy területén a szolidaritás kereszténydemokrata elve érvényesül az egységes nemzeti kockázatközösség fenntartásában, a vidéki kispatikák megvédésében is. A lakóhely szerinti esélyegyenlőséget garantálja annak a biztosítása, hogy az ország minden részébe kiérjen a mentőautó 15 perc alatt - jelezte. A program a szociális támogatásokat nem az államhoz, hanem a rászorulóhoz közel kívánja nyújtani, munka- és foglalkoztatás-központú ellátást valósítana meg a jelenlegi segélyközpontúság helyett - tette hozzá.

Arról, hogy a szöveggel szemben felhozott első kritikák azt vetették a Fidesz-KDNP szemére, hogy a kormány- és választási program nagy átfedéssel van egymással, azt mondta: ez nem véletlen. A kifordult közállapotok példája, már az is zavart kelt, ha egy párt ugyanazt mondja ma reggel, mint tegnap este - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus. Rétvári Bence az elmúlt napokban benyújtott jelentős számú Fidesz-es és KDNP-s indítványról elmondta: ezeknek a javaslatoknak a jelentős része nem csak nyolc-, de sokszor húszéves adóssága a törvényhozásnak. Ezt a kormányprogramot az teszi hitelessé, hogy a benne foglalt feladatokat már elfogadása előtt elkezdte végrehajtani a parlamenti többség - értékelte, megjegyezve: csak a következő kormány sikere mentheti meg húszéves demokráciát attól, hogy a polgárok ne csalódjanak végleg a jogállamban.