A bíróság indoklásában hangsúlyozta: a vádlott lehúzta a rezsóról a lábast és elzárta a tűzhelyet, így a közveszély lehetősége nem állt fenn. A bíróság az elsőfokú ítélettel egyezően azt állapította meg: Polgár Tamás pirotechnikai kísérleteket folytatott a lakásban, különböző anyagokból elegyet készített. Ez azonban nem volt képes pusztító, romboló hatás kiváltására, nem minősül robbanóanyagnak, így azzal a robbanóanyaggal való visszaélés bűntettét nem lehetett megvalósítani.

A Fővárosi Bíróság annyiban módosította az elsőfokú bíróság döntését, hogy nem közveszélyokozás kísérlete, hanem annak előkészülete miatt mentette fel a vádlottat. A bíró indoklásában hangsúlyozta: a társadalom jogos elvárása, ha valaki egy rendezvényt meg akar zavarni, akkor az ellen a hatóságok lépjenek fel, de ahhoz részletes vizsgálat kellett, hogy az adott cselekmény megvalósít-e bűncselekményt. Bár a szakértő sem vitatta, hogy az anyagok tűz kiváltására alkalmasak voltak, a jog ennél "többet kér" a közveszély megállapításához - emelte ki. Példaként említette, hogy az a háziasszony sem követi el közveszélyokozás kísérletét, aki egy pillanatra otthagyja a rántott húst, hogy a barátnőjével telefonon beszéljen.

MTI

A konkrét esetben az elsőfokú bíróság - a Fővárosi Bíróság szerint helyesen - szabálysértést állapított meg, mert a vádlott szándéka a pirotechnikai kísérletezésre irányult, de nem rendelkezett hozzá szakképesítéssel, nem volt hatósági engedélye ehhez, valamint eljárása nem felelt meg a tűzvédelmi előírásoknak.

A másodfokú bíróság a szabálysértést nem vizsgálta, nem is vizsgálhatta, mert az ügyészi fellebbezés csak a közveszélyokozással volt kapcsolatos. A jogerős döntés szerint azonban nem voltak meg azok az objektív körülmények, amelyek miatt olyan tűz keletkezhetett volna a lakásban, hogy az több embert veszélyeztetett vagy nagy kárral járt volna. Sőt, a másodfokú bíróság kimondta: a vádlott mindent megtett azért, hogy a lakásban - amelyet erre a célra kért kölcsön Polgár Tamás - ne következzen be tűz. 

A vádlott utolsó szó jogán abszurdnak nevezte a vádat. Mint mondta, szerinte az eljárás a 2006-os megtorlások része volt, 2007-ben pedig politikai fogoly volt. Hangsúlyozta: ezt erősítené meg a bíróság, ha a vádnak adna igazat. Az ügyészség - amely a másodfokú tárgyaláson nem képviseltette magát - az eljárás megkezdésekor azzal vádolta Polgár Tamást, hogy egy 2007 májusi, a II. világháború befejeződésének évfordulójára meghirdetett budapesti rendezvényt akart megzavarni robbantással.